Becslések szerint egy átlagos méretű szennyvíztisztítón – mely nagyjából 400.000 lakost szolgál ki – naponta akár 2 millió mikroműanyag szemcse is átfolyhat. A legtöbb szennyvíztisztító telepet nem a mikroműanyag részecskék kiszűrésére tervezték, ezért sajnos a tisztított vízben is fellelhetőek ezek a darabkák.
Azonban a New Jersey Intézet kutatói egy érdekes dolgot fedeztek fel. Rájöttek, hogy amikor ezek a mikroműanyagok belépnek a szennyvíztisztító telepbe, és keverednek az iszappal, akkor bizonyos baktériumok megtapadhatnak a felületükön. Amint ezek a baktériumok a felülethez kapcsolódnak és növekednek, úgy akár DNS-t is cserélhetnek egymással, így kialakulhatnak olyan gének is közöttük, melyek antibiotikum-rezisztensek lesznek.
Tehát a műanyag felületeken olyan kórokozók képződhetnek, melyek az emberi egészségre is veszélyesek lehetnek, azonban hiába vennénk be rá antibiotikumot, nem hatna.
„Ezek a szennyvíztisztító telepek olyan „hotspot”-ok lehetnek, ahol különféle vegyi anyagok, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok és kórokozók állhatnak össze, melyeknek a mikroműanyagok nagyszerű táptalajt adnak” – mondta Mengyan Li, a NJIT kémiai és környezettudományi docense.
A kutatók szerint a mikroműanyag részecskéken az eddigi leggyakoribb törzs a Novosphingobium pokkalii, ami könnyen létrehoz egy olyan ragacsos biofilm réteget, amely vonzza a kórokozókat, és itt is kialakul az antibiotikum-rezisztencia a mikrobák között.
Összesen nyolc különböző baktériumfajt találtak a műanyag felületeken, közöttük pedig két olyan kórokozó is szerepelt, amelyek tipikusan légúti fertőzésekhez kapcsolódtak.
A kutatók szerint a baktériumtörzsek akár harmincszorosára is megnövelhetik az ellenállóképességüket az antibiotikumokkal szemben, miközben a mikroműanyag biofilmeken élősködnek a szennyvíztisztító telepeken.
Ennek tudatában több állam is újragondolta már az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos szabályozásokat, de kormányzati beavatkozás nélkül is arra bíztatnak mindenkit, hogy kerüljék a fölösleges műanyag használatot.
A cikk szerzője Blősz Dalma.