„Az eredményeink azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia képes szintetizálni az összes rendelkezésre álló bizonyítékot, és a legfontosabb kérdések, kísérleti tervek felé irányítani bennünket – világított rá Tiago Dias da Costa, az Imperial College London bakteriális patogenezis előadója. – Ha a rendszer olyan jól működik, mint reméljük, akkor forradalmi változást hozhat; kizárja a »zsákutcákat«, és lényegében lehetővé teszi számunkra, hogy rendkívüli ütemben haladjunk előre.”
A tudósok azt feltételezték, hogy ezek a vírusok különböző baktériumokat fertőző más vírusoktól vesznek át úgynevezett „farkakat”, amelyeket arra használnak, hogy a saját genetikai anyagukat befecskendezzék a gazdabaktérium sejtjeibe. A kísérletek igazolták a feltevésüket, egy olyan áttörést jelentő mechanizmust tárva fel a horizontális géntranszferben, amelyről a tudományos közösség korábban nem tudott.
Mielőtt a csapat bármelyik tagja nyilvánosan megosztotta volna az eredményeit, a kutatók ugyanezt a kérdést tették fel a Google co-scientist eszközének. Két nap után az MI javaslatokat is adott: az egyik pedig pontosan az volt, amit ők kikutattak.
A mesterséges intelligencia ellentmondásos szerepe
A kutatók megjegyezték, hogy ha már az elejétől fogva használták volna az MI-t, attól még a kísérletekre szükség van, de segített volna nekik sokkal hamarabb eljutni a hipotézishez, többévnyi munkát takarítva meg ezzel.