A mesterséges intelligenciának elég volt két nap egy tízéves kérdés megoldására

2025. március 31. 22:37

A Google új mesterséges intelligencia-eszköze mindössze két nap alatt megoldott egy olyan problémát, amin a tudósok egy évtizeden át dolgoztak. Az MI-t a szuperbaktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kutatásában tesztelték, amely évente világszerte milliók életét követeli.

2025. március 31. 22:37
null
Fekete Kíra

A szerző a Makronóm elemzője.

José Penadés és kutatócsoportja az Imperial College Londonból egy évtizedet töltött annak a megfejtésével, hogyan szereznek egyes szuperbaktériumok rezisztenciát az antibiotikumokkal szemben. Amikor ugyanezt a kérdést feltették a Google co-scientist nevű, kifejezetten kutatókkal való együttműködésre tervezett MI-eszközének, a válasz két nap alatt ugyanazt az eredményt hozta, mint az akkor még nem publikált kutatási eredményeik. 

Ez lényegében azt jelentette, hogy az algoritmus töredéknyi idő alatt képes volt áttekinteni a rendelkezésre álló bizonyítékokat, elemezni a lehetőségeket, kérdéseket feltenni, kísérleteket tervezni és pontosan ugyanazt a hipotézist javasolni, amelyhez mi évek fáradságos tudományos kutatása révén jutottunk el” 

– magyarázta el Penadés, az Imperial College London mikrobiológia-professzora. 

Az elképedt Penadés e-mailben megkereste a Google-t, hogy ellenőrizze, vajon a cég hozzáfért-e a kutatás anyagához, amire a vállalat nemleges választ adott. A kutatók február 19-én tették közzé az eredményeiket a bioRxiv előpublikációs szerveren, így azok még nem estek át szakmai lektoráláson. 

A mesterséges intelligencia szerepe a szuperbaktériumok elleni harcban 

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) akkor következik be, amikor fertőző mikrobák – mint a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták – ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, hatástalanná téve a gyógyszereket. A „csendes pandémiaként” is emlegetett AMR az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb egészségügyi veszély, mivel az antibiotikumok túlzott és helytelen használata az orvostudományban és a mezőgazdaságban egyaránt gyorsítja a terjedését. 

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) 2019-es jelentése szerint a gyógyszerrezisztens baktériumok abban az évben világszerte legalább 1,27 millió ember halálát okozták.  

Csak az Egyesült Államokban körülbelül 35 ezer haláleset történt, ami azt jelenti, hogy azok száma 52 százalékkal ugrott meg a CDC 2013-as AMR-jelentése óta. A helyzet Európában sem jobb: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ antibiotikum-rezisztencia okozta halálozásról szóló tanulmánya szerint 2016 és 2020 között 29 európai országban évente mintegy 31–39 ezer ember halálát okozták antibiotikum-rezisztens baktériumok.

Az alábbi Statista-ábra a „szuperbaktériumoknak” tulajdonítható halálesetek becsült számát mutatja be a lakosság számához viszonyítva. Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Ciprus a probléma által leginkább érintett európai ország, ahol az éves halálozási arány százezer lakosra vetítve 10 és 20 közötti. A kontinensen a legalacsonyabb halálozási arányt Hollandiában és Norvégiában regisztrálták (2 eset 100 ezer lakosra). 

 

 

A probléma feltárásához Penadés és csapata azt kezdte vizsgálni, miként képes egy bizonyos szuperbaktérium arra, hogy különféle baktériumfajokat megfertőzzön. 

Így segíthet az MI a tudományban 

Az eredményeink azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia képes szintetizálni az összes rendelkezésre álló bizonyítékot, és a legfontosabb kérdések, kísérleti tervek felé irányítani bennünket – világított rá Tiago Dias da Costa, az Imperial College London bakteriális patogenezis előadója. – Ha a rendszer olyan jól működik, mint reméljük, akkor forradalmi változást hozhat; kizárja a »zsákutcákat«, és lényegében lehetővé teszi számunkra, hogy rendkívüli ütemben haladjunk előre.” 

A tudósok azt feltételezték, hogy ezek a vírusok különböző baktériumokat fertőző más vírusoktól vesznek át úgynevezett „farkakat”, amelyeket arra használnak, hogy a saját genetikai anyagukat befecskendezzék a gazdabaktérium sejtjeibe. A kísérletek igazolták a feltevésüket, egy olyan áttörést jelentő mechanizmust tárva fel a horizontális géntranszferben, amelyről a tudományos közösség korábban nem tudott. 

Mielőtt a csapat bármelyik tagja nyilvánosan megosztotta volna az eredményeit, a kutatók ugyanezt a kérdést tették fel a Google co-scientist eszközének. Két nap után az MI javaslatokat is adott: az egyik pedig pontosan az volt, amit ők kikutattak. 

A mesterséges intelligencia ellentmondásos szerepe 

A kutatók megjegyezték, hogy ha már az elejétől fogva használták volna az MI-t, attól még a kísérletekre szükség van, de segített volna nekik sokkal hamarabb eljutni a hipotézishez, többévnyi munkát takarítva meg ezzel. 

Ezen biztató eredmények ellenére az MI használata a tudományban továbbra is ellentmondásos. Például egyre több mesterséges intelligencia által asszisztált kutatásról derül ki, hogy nem reprodukálható, vagy egyenesen hamis. Ezeknek a problémáknak a minimalizálására és az MI által a kutatásban nyújtható előnyök maximalizálására a tudósok különböző megoldásokat javasolnak, és etikai kereteket állítanak fel az eredmények pontosságának kiértékelésére. 

Bár az MI alkalmazása forradalmasíthatja a tudományos kutatást, a szakértők hangsúlyozzák, hogy az emberi ellenőrzés és kísérletezés továbbra is elengedhetetlen a felfedezések hitelesítéséhez. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pexels

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
crydog
2025. április 01. 07:57
Ekkora kamu hírt..méghogy Ai..egy szar algoritmus még nem AI..annyit csinált hogy összeszedte az eddigi eredményeket, teszteket, (azt is amit tíz éven keresztül kutattak a témában és publicikáltak ) és magyarán ellopva az évtizedes kutatómunka eredményét kihozta ugyanazt az eredményt. Politikusnak már jó lenne..
Szerintem
2025. április 01. 07:50
Ha a google nem, de valaki más hozzáférhetett és közzétehetett ezt-azt a kutatásról. Az MI nem gondolkodik, nem következtet, az tévedés. Az MI csak arról tud, ami fellelhető az emberiség tudásanyagában és rövid idő alatt nagy mennyiségű adat feldolgozására képes és abból köp ki összegzett eredményeket. Új felfedezések, új szellemi termék létrehozására nem képes. Az csak úgy tűnhet, mert szélesebb a merítése rövid idő alatt is, ami az ember számára óriási nagy munka és időigényes.
Squalline
2025. április 01. 06:56
Az AI csak azt tudja, amit beleraktak. Tehát konkrétan ellopták az eredményeket. Vagy eleve beletették. Tökmindegy. Ehhez képest 2 napig agyalni rajta elég gáz.
verkez
2025. április 01. 06:45
Azért én megnézném a többi kutatási anyaghoz való hozzáféréseket is. Lehet, hogy ha ember most kezdené ugyanezt, neki se kellene tíz év, mert annyt változtak a lehetőségek. Nem beszélve arról, hogy a tíz év alatt történt lépéseket se kell újra megtenni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!