Innen szép nyerni – szakértő a sorsdöntő lengyel választásokról

Ahogyan portálunk is foglalkozott már vele vasárnap valóban sorsdöntő választást fognak tartani Lengyelországban. A dominanciáért a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt és az ellenzéki Polgári Platform verseng, valamint három kisebb csoport, amelyek királycsinálónak bizonyulhatnak.  

Mostani cikkünkben annak jártunk utána Rosonczy Mihállyal, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatójával elemeztük, hogy miképpen fog kialakulni az eredmény a választások során, és milyen szcenáriókra lehet számítani vasárnap este.

Egy biztos a bizonytalanság

A szakértő szerint a lengyel választási rendszer egy nagyon különleges rendszer, éppen ezért a sajátosságai miatt

A közvélemény kutatási adatok jellemzően országos eredményt mutatnak, és az exitpollok is jellemzően országos eredményt közölnek. Ugyanakkor az országos eredmény csak a parlamenti küszöb szempontjából számít, tudniillik amely párt átugorja az ötszázalékos küszöböt, illetve a Harmadik Út Szövetség esetében – amely pártszövetségként indul – ez egy 8 százalékos küszöböt jelent –, az kerül be a törvényhozásba – mondja a szakértő. Ezen túl az országos eredmény az égvilágon semmibe nem számít bele.

Azon pártok számára, amelyek megugorják ezt a küszöböt,

Vasárnap mintegy 29 millió választópolgár szavazhat, közülük több mint félmillió külföldön regisztrált. A lengyelek két parlamenti kamarába – az alsóházba, a Szejmbe, és a felsőházba, a Szenátusba – választanak képviselőket.

A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyitnak és 21 órakor zárnak, és az állami iskolákban, tűzoltóállomásokon és kulturális központokban találhatók. Este 21 órakor a média közzéteszi az első exit pollokat és előrejelzéseket. A végleges, hivatalos eredmény csak hétfőn – vagy legkésőbb kedden – lesz ismert.

Az 1989-es lengyelországi rendszerváltás óta a legfontosabb választásnak tartott vasárnapi voksoláson 

A választásra jogosultak akár 70 százaléka, azaz 20 millióan is részt vehetnek a választásokon.

Vannak hátrányai a lengyel választási rendszernek 

A szejmben 460 képviselői helyért 41 választási körzet 6656 jelöltje száll harcba – minden körzet 7 és 20 képviselői hely között kap helyet. A lengyel arányos képviseleti rendszer szerint a képviselői helyeket a szavazatarányok alapján osztják ki. A szenátorokat viszont 100 egyéni választókerületben választják, ahol minden képviselőcsoportnak csak egy jelöltet indíthat.

A kis pártok számára viszont hátrányt jelent – mondja Rosonczy. Példaként említette, amikor 2019-ben a Konföderáció 7 százalék körüli eredménnyel 11 mandátumot szerzett a PL és az akkori szövetségese, a Kukiz nevű párt pedig 8,5  százalékkal, tehát mindössze 1,5 százalékkal többel, 38 mandátumot. Tehát másfél százalékos szavazatkülönbség 27 mandátumos különbséget eredményezett – emelte ki a szakértő.

Ezek miatt a sajátosságok miatt áll elő az a helyzet, hogy döntő lehet, a pártok milyen mozgósító kampányt folytatnak az utolsó hetekben. Mivel, ha adott esetben a kis pártok – például a Harmadik Út – kiesnek, akkor az jelentős mértékben megdobhatja a győztes pártok végső eredményét. „Ebből a szempontból az lesz a legfontosabb, hogy Donald Tusk inkább a centrumhoz akar majd végül húzni, vagy inkább a baloldal felé, újkommunista jelszavakkal” – mondja a szakértő.

Rosonczy ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a PiS 2019-ben 37,5 százalékkal abszolút többséget tudott szerezni, viszont 2019-ben, négy évvel később, hiába szerzett 6 százalékkal több szavazatot, az ugyanannyi mandátumra volt csupán elég Ezek azok a faktorok, amik miatt nagyon nehéz megjósolni a választás kimenetelét, és az exitpollokból sem szabad még majd messzemenő következtetéseket levonni – mondta. A szakértő szerint jelen pillanatban

Akár a PiS is képes lehet önálló többséget szerezni, de az is, hogy ha ez nem is sikerül elsőre, végül képes lesz többségi kormányt alakítani.

Királycsinálókból nincs hiány

Egy biztos: Andrzej Duda köztársasági elnök előrebocsájtotta, hogy az eddigi szokásoknak megfelelően a győztes pártot fogja kormányalakítással megbízni, de az is lehetséges, hogy nem lesz egyértelmű győztes. S akár létrejöhet egy az ellenzéki pártok által alkotott technikai koalíció is. Az önmagukat progresszívnak nevező pártokat a szakértő szerint

A legnagyobb ellenzéki erőt a Donald Tusk vezette Polgári Platform jelenti, amely annak ellenére, hogy Tusk erős vezetést alakított ki benne, továbbra is identitásválságban van.

A baloldal másik fontos szereplője lehet – ha megugorja a bejutási küszöböt – a Harmadik Út, amely fura módon az egyik legfiatalabb lengyel pártot, a Szymon Hołownia vezette centrista Lengyelország 2050-et és az ország legrégebbi parasztmozgalmát, a Wladyslaw Kosiniak-Kamysz vezette Lengyel Néppártot egyesíti. Továbbá ott van még az Új Baloldal nevezetű formáció, amely hat balközép és baloldali politikai pártból álló koalíció, s amely fej-fej mellett halad a Harmadik Úttal és a Szövetséggel a dobogó harmadik, legalsó fokáért a PiS és a Polgári Koalíció mögött.

„A Harmadik Út nevével ellentétben valójában a Polgári Platform természetes szövetséges, mivel deklaráltan a kormánypárt leváltása s célja” – mondta Rosonczy.

Fontos lehet még az is, hogy végül a Konföderáció nevű párt hova áll. A Konföderáció, habár ideológiailag a PiS-hez húz, szélsőségesen szabadpiac párti, így akár helye lehetne egy baloldali koalícióban is, de az is könnyen elképzelhető a szakértő szerint, hogy adott esetben segítenek a PiS-nek kormányon maradni.

Akár előrehozott választások is lehetnek 

Emellett az is elképzelhető, hogy előrehozott választásokra lesz szükség, és hasonló helyzet alakul ki, mint Bulgáriában. Ennek ellenére a kormánypártoknak már az is jelentős eredmény, hogy nyolc év kormányzást követően egyáltalán van esélyük megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget – mondta Rosonczy.

Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel félprezidenciális rendszerben kialakulhat-e a választás után kohabitáció (vagyis az elnökkel ellentétes színezetű kormány), a szakértő elmondta, hogy a lengyel elnök megvétózhatja a törvényeket, amely vétót a Szejm csak háromötödös többséggel írhat felül. Vagyis (teltház esetén) 276 képviselőt kellene összeszednie az ellenzéknek ahhoz, hogy meggyengítse Andrzej Duda pozícióját, erre ugyanakkor a szakértő szerint kevés az esély.

Ha valóban kohabitációra kerülne a sor, akkor természetszerűleg feszültségekhez vezetne a baloldali kormány és a konzervatív elnök között, de egyelőre ezzel nem számol a lengyel politika.

– summázta Rosonczy.

***

Nyitókép: Getty Images /  Aldo Pavan