Izrael újraindította a vízellátást a Gázai övezetben
Továbbra sem engedélyezik azonban az üzemanyagszállítmányok bejutását a körbezárt enklávéba.
Időközben Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői is a civilek elleni támadások leállítását követelték.
Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé, egy hét alatt mintegy egymillió ember hagyta el otthonát a térségben az ENSZ vasárnap ismeretett adatai szerint, időközben Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői is a civilek elleni támadások leállítását követelték.
Egy hét alatt egymillió ember menekült el Gázából
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” – tette hozzá. Izrael az övezet északi részében élő több mint egymillió embert felszólította, hogy vonuljanak a terület déli része felé, mert a Hamász alagútrendszert épített ki az épületek alatt. Meg kell találni a módját annak, hogy megállítsák a Gázai övezetben „az ártatlanok életét követelő katonai műveleteket” – jelentette ki Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott találkozóján.
Leszögezte, hogy a szunnita királyság elítéli a polgári lakosság, valamint az infrastruktúra és a mindennapi élethez szükséges létfontosságú szolgáltatások elleni támadásokat.
Blinkent, aki a nap folyamán Egyiptomban folytatta közel-keleti körútját, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is fogadta. Szíszi kijelentette, hogy Izrael reakciója a Hamász iszlamista terrorszervezet támadására túlmegy az önvédelmen, s már kollektív büntetéssel ér fel. Szíszi szintén azt hangsúlyozta, hogy elítélik a civilek elleni támadásokat a Gázai-övezetben kitört konfliktusban.
Egyiptom csúcstalálkozót javasol
Az egyiptomi elnök hivatala szerint Szíszi tárgyalásokat folytat nemzetközi, illetve regionális partnereivel a Gázai övezet humanitárius segélyezéséről, valamint a harcok térségbéli lecsillapításáról. Az egyiptomi államfő hivatala hangsúlyozta, hogy Szíszi ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”, valamint leszögezte, hogy Egyiptom saját biztonságát kardinális kérdésnek tartja. Szíszi csúcstalálkozót javasolt a válság rendezésére. Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter Katarban nyilatkozva arról szólt, hogy senki sem tudja garantálni a helyzet kontrollálását, ha Izrael bevonul a Gázai övezetbe. Dohában Iszmáil Hanijével, a Hamász vezetőjével is tárgyalt, akivel az együttműködés folytatásáról állapodtak meg. Amirabdollahián figyelmeztetett arra is, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktus „minden eltelt órával azzal a veszéllyel fenyeget”, hogy átterjedhet más frontokra is, amennyiben az izraeli katonai kampány nem ér véget a Gázai övezetben. Kína támogatja a palesztin nép „igaz ügyét” nemzeti jogaik megőrzésében – közölte Vang Ji kínai külügyminiszter telefonon iráni kollégájával a pekingi külügyminisztérium tájékoztatása szerint.
„A Palesztina és Izrael közötti helyzet gyökere az, hogy hosszú ideje háttérbe szorul a palesztin nép szuverenitáshoz fűződő joga" – tudatta.
"Ennek a történelmi igazságtalanságnak mielőbb véget kell vetni” – szögezte le Ji, nyomatékosítva, hogy Kína továbbra is a béke oldalán áll. Egyperces néma csenddel kezdődött a terrortámadás utáni első kormányülés Izraelben, amin az izraeli nemzeti vészhelyzeti kormány tagjai a múlt szombati terrortámadás áldozataira emlékeztek – jelentette a helyi média. Az Al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió helyi irodájának bezárására tett javaslatot a kabinetben Slomó Karai izraeli távközlési miniszter, szerinte ugyanis a csatorna elfogult a Hamász irányába és veszélybe sodorja az izraeli katonákat.
Vízellátás visszaállítva, a menekültáradat előtt azonban nincsen gát
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet déli részének vízellátását, azzal a céllal, hogy az északon fekvő palesztin lakosság dél felé költözését elősegítsék. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az üzemanyag szállítást az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati terrortámadása miatt állították le, amíg vissza nem engedik a Gázába elhurcolt izraeli túszokat. Izrael humanitárius folyosót is nyitott a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Vádi Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője. A Gázai övezet északi részén lévő kórházak kényszerevakuálása sok páciens esetében gyakorlatilag a „halálos ítéletet” jelentené – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Ezt is ajánljuk a témában
Továbbra sem engedélyezik azonban az üzemanyagszállítmányok bejutását a körbezárt enklávéba.
Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjában ütközőzónát hoznak létre,
ahová tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen. Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban. Michel végezetül annak veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagyszámban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Szerinte Izrael ellen koncepciós per folyik.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?