Brüsszel maga kavarja a válságot, amikor az ukrán érdeket a tagországoké elé engedi

„Az ukrán gabonaválság plasztikusan mutatja be az Európai Bizottság szerepzavarát és az egész unióban felerősödő bizonytalanságot. A Bizottság elvben az uniós szerződések végrehajtásának az őre, feladata az uniós polgárok érdekeinek védelme és jólétének szolgálata. Az ukrajnai háború kitörése óta azonban egyre inkább túllép törvényes hatáskörén és politikai szerepet vállal magára. A lázas kapkodással elfogadott Oroszország-ellenes szankciókat nem előzte meg az amúgy kötelező hatásvizsgálat (impact assesment), pedig ennek a fontosságát az élet fájdalmasan bebizonyította.

A SZANKCIÓK NEM GYENGÍTETTÉK MEG AZ OROSZ GAZDASÁGOT, JÓL JÖTTEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK ÉS ÁRTOTTAK AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKNAK.

Ha az Európai Parlament a dolgát végezné, már a hatástanulmányok elmaradásáért felelősségre vonná a Bizottságot. A hivatalosan «béketeremtésre» szolgáló Európai Békekeretből a Bizottság fegyvereket vásárol Ukrajnának, ami egyrészt George Orwell tollára való cinizmus, másrészt szintén hatásköri túllépés.

Amikor tavasszal öt kelet-európai tagállam behozatali tilalmat vezetett be az olcsó, vitatott tisztaságú és dömpingáruként érkező ukrán gabonára, a Bizottság némi vívódás után kivételes intézkedésként jóváhagyta a tilalmat. Kevesebb, mint fél év múlva a tilalom meghosszabbítását már a piaci szabályokkal ellentétesnek minősítette, amire Bulgária meg is hátrált. Mivel időközben az ukrán gabona nem lett sem drágább, sem tisztább, és a kelet-európai termelők sem váltak gazdagabbá, a két bizottsági döntés közül az egyik nyilvánvalóan szabályellenes és politikai nyomásra született. Van azonban a kérdésnek egy mélyebb, etikai vetülete is, amelyről ritkán esik szó. Minden önkéntes társuláson alapuló szövetség a házasságtól az államok uniójáig a belső szolidaritásra épül. A tagok egymás érdekeit mindig egy harmadik szereplő érdekei fölé helyezik. Ukrajna megérdemli a segítséget, bárcsak már a békét követő újjáépítés támogatásánál tartanánk. Ha azonban bármelyik tagállam úgy érzi, hogy a brüsszeli döntéshozók Ukrajna érdekeit az ő érdekei elé sorolják, akkor az unióba vetett bizalom is megrendül.

Ukrajna azonnal a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszolta be Magyarországot és Lengyelországot, egy pillanat alatt elfelejtve a Varsóval ápolt, különlegesen jó viszonyt. Ez a lépés máris előrevetíti, hogy uniós tagként Ukrajna kemény vetélytársa és kihívója lesz a jelenlegi kelet-európai tagállamoknak, köztünk hazánknak.

AZ UKRÁN PANASSZAL A BIZOTTSÁG VÉGKÉPP KUTYASZORÍTÓBA KERÜLT, HISZEN NEMZETKÖZI FÓRUMON MÉGSEM ÁLLHAT KI SAJÁT TAGÁLLAMAI ELLEN.”

Nyitóképen: Hegyi Gyula. Fotó: Szűcs Ágnes