Nyugati beavatkozásnak tartja Azerbajdzsán az emberi jogi kritikát
Az azeriek kritikusak a nyugati diplomaták véleménye miatt.
Az örmények ezekben a hetekben egy nemzeti katasztrófát élnek át.
„Ha valaki látott már apokalipszisról szóló katasztrófafilmeket, akkor a fejében nagyjából van egy gyűjtőkép, hogy milyen képsorokat kellene látnia. Elhagyott, ürességtől kongó házak, az utcán heverő mindennapi használati kellékek, felfordult autók, kifosztott üzletek, üres, emberek nélküli utcák.
Az élet sokszor még a legerősebb katasztrófafilmeket is felülmúlja, és ehhez elég ránézni Hegyi-Karabah fővárosának, Sztepanakertnek mai képeire. Miután Azerbajdzsán egy befejező, 23 óra alatt lebonyolított hadművelettel végleg visszaszerzete a kontrollt a terület felett szeptember 19-én, nagyjából egy hét leforgása alatt több mint 100 ezren hagyták el ezt az évszázadok által örmények által lakott területet.
A 2020-as háború előtt (amelyben a felkészült azeri erők vereséget mértek az örmény haderőre), nagyjából 145 ezren laktak Karabahban, 99,7%-uk örmény. 2023-ra 120 ezren maradtak. A szeptemberi események után jobb esetben néhány ezren lehetnek már csak ott, leginkább idősek, akik nem mennek már sehová.
Minden etnikai gyűlölet és a kétoldalú valós sérelmek ellenére az örmények ezekben a hetekben egy nemzeti katasztrófát élnek át, a nemzeti identitásuk és történelmük egy újabb részét veszítik el.”
Nyitókép: Képernyőmentés