Ukrán menekültek lepik el napról napra Ukrajna nyugati szomszédait még mindig, de mennyien maradnak közülük hazánkban, és milyen hatással vannak a mi mindennapi életünkre? Az ukrán migráció, és amivel jár.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan zajlik az ukrán menekültek beáramlása Európába. Mennyien maradnak közülük hazánkban, és milyen hatással vannak a mi mindennapi életünkre? Utánajártunk.
Ukrajna területéről 2022 februárjában az orosz támadás nyomán tömegek menekültek el, s bár a hazánkon keresztülvonuló milliós tömegből nem sokan választották az ittmaradást: mintegy harmincezren kapták meg a csak nekik kreált „menedékes” státuszt, ők erőteljesen koncentrálódtak a fővárosban. Vagyis az ukrán menekültek száma egyelőre tízezrekben mérhető hazánkban.
Ezt is ajánljuk a témában
A menedékes státusz megszerzői szállást kérhetnek és dolgozhatnak, a gyerekek pedig iskolába járhatnak Magyarországon. Az ő számuk meghaladta a négyezret. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő lapunknak hangsúlyozta, hazánk jelesre vizsgázott segítségnyújtásból, de a napnál is világosabb, hogy ezt a konfliktust egyetlen dolog oldhatja meg: a mielőbbi béke!
A jelenség kapcsán Budapest az ukrán menekültek főhadiszállásaként is ismertté vált: bár mérésekről nem tudni, a legtöbben itt telepedtek le ideiglenesen a keleti szomszédunkból érkezők közül, érezhetően gyakrabban hallani immár ukrán vagy orosz nyelvet akár már a tömegközlekedési eszközökön is.
Jóllehet, az orosz-ukrán háború sok feszültséget hozott a politika színterén is, a viszony a helyiek és a menekültek között békés. Magyarországon mindeddig csak szórványos atrocitások történtek az ukrán menekültek kapcsán, ilyen eset volt, amikor egy ukránul beszélő férfit vert meg egy tatabányai lakos; a bíróság példás büntetést szabott ki az elkövetőre. Más, kisebb problémák is adódtak, például Nagykőrös városában.
Ezt is ajánljuk a témában
A menekültek többsége semmilyen problémát nem okozott, néhányan azonban egy iskola udvarát használták mosdóként.
Viszonylagos alacsony létszámuk miatt az ukrán menekülteknek viszonylag kicsi a mindennapi életünket befolyásoló hatása: például Kárpátalja megyével ellentétben nem ugrottak meg az ingatlanárak (Ukrajna egészén belül az egyébként gazdaságilag nem túl fejlett régióban kell most a legtöbbet fizetni például egy albérletért). Ami a munkahelyeket illeti, a kifejezetten munkaerőhiányos ágazatok tudtak valamicskét profitálni talán a menekültek munkaerejéből, és kimondottan elégedettek voltak velük. Még tavaly áprilisban szólaltattunk meg az ukránok felé is egyből nyitó munkaerő-közvetítőket, akik úgy fogalmaztak:
az ukránok szabálykövetők, nagy munkakedvvel dolgoznak”.
A Prohuman nevű cég felmérése szerint az ukrán munkavállalók korábban nagy arányban dolgoztak gyártási vagy termelési területen, ami itthon munkaerőhiányos ágazat; minden ötödik-hatodik érkező egyébként diplomás.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindeközben Európában egészen más kép tárul elénk. Az ukrán menekültek száma Európa többi országában – különösen a gazdag nyugati államokban, illetve a nyelvrokon szláv országokban – ellenben láthatóan megugrott, sokan döntöttek itt a letelepedés mellett, különösen a háború első évében. Azóta valamelyest konszolidálódott a helyzet, idén tavasszal már előfordult olyan hónap, amikor csökkent az ukrajnai menedékkérők száma, de így is sokmilliós tömegről beszélünk, ami nagyon kedvezőtlenül érinti, a demográfiai katasztrófa közelébe sodorja egyébként az érkezők szülőhazáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Már a hatvan fölöttieket is elérhette a sorozási hullám Ukrajnában a legújabb információk szerint, akkora az emberhiány; bár rengetegen elhagyták az országot a háború kezdete óta, a sorozási hullám újabb milliókat indított meg elsősorban az EU-tagállamok felé; egyes becslések négymillió újabb menekült érkezésével számolnak. Ukrajna lakossága eközben rendkívül drámai mértékben lecsökkent: az 1991-es függetlenedéshez képest szinte felére.
Tavasszal négymillióan éltek az EU területén az átmeneti védelemre jogosító mechanizmus segítségével, és a munkaképes korúak fele dolgozott.
Ugyanakkor, ha más miatt nem is, a nagy számok törvénye és az ukrán bevándorlás nagyobb arányai okán itt gyakoribbak az atrocitások is. Németország kiemelkedő ebből a szempontból, minden tekintetben: volt olyan, hogy egy csatornába dobtak egy fiút a németországi Einbeckben, mert ukránul beszélt, de rejtélyes módon kigyulladt egy ukrán menekültszállás is. Egy másik irányból is kihívás érte az uniós szolidaritást, például onnan, hogy az ukrán menekülteknek járó juttatások miatt egyre többen kezdték ukrán menekültnek vallani magukat – Franciaországban például észak-afrikai és közel-keleti emberek olyan tömegben jártak el így, hogy a Le Figaro francia lap szerint az állítólagos ukrajnai menedékkérőknek mintegy harminc százalékát tették ki ők.
Ezt is ajánljuk a témában
A Franciaországba érkező „ukrán menekültek” 30 százaléka más országokból származik, írja egy francia lap. A legtöbb hamis menedékkérő valójában gazdasági bevándorló Észak-Afrikából és a Közel-Keletről.
Mindezzel együtt az eddigi viszonylagos nyugalmat azonban nemrég felváltotta a félelem: mi lesz, ha a befogadó országok megelégelik a másfél éve tartó menekülthelyzetet? A nem EU-tag britek már több százezer ukrán menedékkérő esetében 2025 szeptemberéig szabnának határidőt a távozásra, miközben felmérések bizonyítják, hogy az Egyesült Királyságban megkapaszkodott érkező felnőttek fele akkor is maradna, ha hazája biztonságos országgá válik.
Ezt is ajánljuk a témában
Parlamenti képviselők és civil szervezet sürgetik a kormányt.
Ezzel együtt az uniós védelmi státusz, amely tartózkodásra, egészségügyi ellátásra és munkavállalásra is jogosítja az érkezőket, sokaknál lejáróban van. Számukra jövő márciusban esedékes a kétéves státusz vége, ezért civilek és politikusok is igyekeznek kijárni annak meghosszabbítását.
Egy biztosnak tűnik: az ukrán menekültválság még jó ideig éreztetni fogja a hatását Európában, és feltehetőleg még azután is évekbe telik egy élhető Ukrajna megteremtése, hogy az utolsó puskalövések is eldördültek a frontokon, és béke köttetett – márpedig ma ez is igen távolinak tűnik.
Nyitókép forrása: Migrációkutató Intézet, Facebook – megjegyzés: a térképen még csak a tavaly augusztusi adatok láthatók
A „fekete gabona” megjelenése dühíti a szabályokat betartó exportőröket.
Zelenszkij bízik abban is, hogy Grúzia és Fehéroroszország számára is lesznek Európa-napok.
A döntést az államfő nem indokolta.
Persze nem önszántukból.
A War Mapper egészen májusig bemutatta az oroszok hódítását.
Erre az Európai Békekeretet is felhasználnák.
A piacon nagy változás nem történt tavaly óta, csak a fizetések nőttek.
Portré a sikeres előadóművészről, akiért Kínában százmilliók rajonganak.
