Már a hatvan fölöttieket is elérhette a sorozási hullám Ukrajnában a legújabb információk szerint, akkora az emberhiány; bár rengetegen elhagyták az országot a háború kezdete óta, a sorozási hullám újabb milliókat indított meg elsősorban az EU-tagállamok felé; egyes becslések négymillió újabb menekült érkezésével számolnak. Ukrajna lakossága eközben rendkívül drámai mértékben lecsökkent: az 1991-es függetlenedéshez képest szinte felére.
Mind a katonakorú férfiak, mind az összlakosság tekintetében igen rossz Ukrajna állapota a legújabb hírek szerint, a helyzet a háború tizenegyedik hónapjában pedig minden korábbinál súlyosabb.
Kijev lassan kifogy a hadrafogható emberekből, a hat lehetséges mozgósítási hullámból éppen az ötödik történik meg,
a hatvanéves vagy annál idősebb férfiakat is mozgósítják,
miközben Oroszország súlyos veszteségei ellenére bőven tudja pótolni a tartalékosokkal az elesett katonákat – írta meg a Die Welt nemrég az észt katonai hírszerzésre hivatkozva.
Lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója elmondta: ökölszabályként létezik egy arányszám, miszerint soha egy társadalomnak sem hívták be több, mint 10 százalékát. Arra, hogy az ukránok lassan kifogynak az emberekből, természetesen egyértelmű bizonyítékok nincsenek, csak közvetettek, ezért ez a hír lehet akár orosz propaganda is. Mindesetre az észt katonai hírszerzés vezetője mellett, az orosz haditudósítók (helyi szlengben: vojenkorok) is beszámoltak arról, hogy mindenkit besoroznak és elvisznek fizikai állapottól függetlenül, így papíron fel lehet tölteni az állományt a veszteségek után.
Eközben – és teljesen nyilvánvalóan ezzel, meg az energetikai infrastruktúrát ért csapásokkal összefüggésben – úgy tűnik, keleti szomszédunk területe kezd kiürülni, ahogy a lakossága milliószámra hagyja el. Ukrajna lakossága a háború előtt is elvándorló tendenciákat mutatott, az 1991-ben 52 és félmilliós, s az ezredfordulón is még 48,5 milliós ország lakossága 2010-re 45,8 millióra, 2020-ra a becslések szerint (kihagyva az oroszok által annektált területeken élőket) 41 millió körülire csökken (azért a becslések szerint, mert azóta nem tartottak hagyományos népszámlálást). Aztán kijöttek egy elektronikus – úgymond „ócsított” – népszámlálás eredményei 2020-ban, miszerint
a lakosság valódi száma ennél jóval alacsonyabb, mindössze 37 millió 282 ezer volt.
A háború kitörése tovább rontott a helyzeten, ismert, az ukrán menekültáradat az orosz offenzíva első pillanatában megindult elsősorban az Európai Unió tagállamai irányába, nyugat felé, de sokan távoztak Oroszország és Belorusszia irányába is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának adatai szerint a szomszédos, úgymond nyugatos országok irányába csaknem 15 millió határátlépés történt Ukrajnából (visszafelé pedig csak 9,5 millió), Oroszország és Belorusszia irányába pedig további 2 millió 872 ezer ember távozott, kérdés persze, mennyire önkéntesen, különösen a gyerekek tekintetében s arról sincs adat, hányan tértek vissza közülük.
Más becslések még magasabbra, tízmilliósra teszik az emigránsok számát, Somkuti úgy tudja, a főleg másodkézből származó és különféle egyéb adatokra alapozott számítások szerint a háború előtti lakosság negyede is távozhatott, ez körülbelül megfelel az említett tízmilliós számnak.
„De mindez csak becslés. Herszonnál az oroszok elvittek több tízezer embert, az ukránok kitelepítettek egy másik nagyobb tömeget, Marjupolnál a humanitárius folyosókat folyamatosan lőtték mindenhol, hogy mégis hányan jutottak ki, hányan haltak meg a civilek közül, kérdéses” – mutatott rá, megjegyezve, biztos, hogy a lejelentett 7 ezernél több civil halt meg. A menekültek egy része a sorozás elől menekült Európa más részeire, ők nyilván egy darabig nem mennek haza, mert egyből bezsuppolnák őket – mondta a szakértő.
Európában egyébként a legtöbben a szomszédos Lengyelországot preferálták, amikor menedékkérelmek leadásáról volt szó, mintegy másfélmillióan, a második legkedveltebb hely Németország lett egymillióval, de említésre méltó még Csehország is a csaknem félmillió menedékkérelemmel (mindhárom országban eddig is rengeteg ukrán élt és rengetegen jártak ki dolgozni is ide, részben az anyagi lehetőségek, Lengyelország és Csehország tekintetében pedig a nyelvrokonság miatt egyszerűbb mindennapok okán).
Eközben a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) arra figyelmeztette az uniós tagállamok hatóságait, jobb, ha felkészülnek arra, hogy – friss, szerdai előrejelzésük szerint – még további négymillió ukrán menekült érkezhet az EU-országokba. Ennek oka, hogy mintegy 18 millió ukrán szorulhat jelenleg is humanitárius segítségnyújtásra, amit nem feltétlenül kaphat meg háborúban álló hazájában.
A lehetséges demográfiai katasztrófát már sokan megjósolták: a menekültek ugyanis korántsem terveznek mind hazatérni, sőt. Ráadásul minél tovább tart a háború, annál kevesebben lesznek hajlandóak erre.
Nyitókép: Kijevi lakótelep november 12-én (Genya SAVILOV / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Mark Rutte szerint a tavalyi csúcson rögzített politikai irány ellenére Ukrajna belépése egyelőre elakadt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
