Mind a katonakorú férfiak, mind az összlakosság tekintetében igen rossz Ukrajna állapota a legújabb hírek szerint, a helyzet a háború tizenegyedik hónapjában pedig minden korábbinál súlyosabb.
Kijev lassan kifogy a hadrafogható emberekből, a hat lehetséges mozgósítási hullámból éppen az ötödik történik meg,
a hatvanéves vagy annál idősebb férfiakat is mozgósítják,
miközben Oroszország súlyos veszteségei ellenére bőven tudja pótolni a tartalékosokkal az elesett katonákat – írta meg a Die Welt nemrég az észt katonai hírszerzésre hivatkozva.
Lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója elmondta: ökölszabályként létezik egy arányszám, miszerint soha egy társadalomnak sem hívták be több, mint 10 százalékát. Arra, hogy az ukránok lassan kifogynak az emberekből, természetesen egyértelmű bizonyítékok nincsenek, csak közvetettek, ezért ez a hír lehet akár orosz propaganda is. Mindesetre az észt katonai hírszerzés vezetője mellett, az orosz haditudósítók (helyi szlengben: vojenkorok) is beszámoltak arról, hogy mindenkit besoroznak és elvisznek fizikai állapottól függetlenül, így papíron fel lehet tölteni az állományt a veszteségek után.
Eközben – és teljesen nyilvánvalóan ezzel, meg az energetikai infrastruktúrát ért csapásokkal összefüggésben – úgy tűnik, keleti szomszédunk területe kezd kiürülni, ahogy a lakossága milliószámra hagyja el. Ukrajna lakossága a háború előtt is elvándorló tendenciákat mutatott, az 1991-ben 52 és félmilliós, s az ezredfordulón is még 48,5 milliós ország lakossága 2010-re 45,8 millióra, 2020-ra a becslések szerint (kihagyva az oroszok által annektált területeken élőket) 41 millió körülire csökken (azért a becslések szerint, mert azóta nem tartottak hagyományos népszámlálást). Aztán kijöttek egy elektronikus – úgymond „ócsított” – népszámlálás eredményei 2020-ban, miszerint
a lakosság valódi száma ennél jóval alacsonyabb, mindössze 37 millió 282 ezer volt.
A háború kitörése tovább rontott a helyzeten, ismert, az ukrán menekültáradat az orosz offenzíva első pillanatában megindult elsősorban az Európai Unió tagállamai irányába, nyugat felé, de sokan távoztak Oroszország és Belorusszia irányába is.