Munkához segítik az ukrajnai menekülteket

Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.

„Egyre több a tapasztalat, és egyre többeknek tudunk segíteni” – kezdi beszélgetésünket Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Ők települtek ki munkaközvetítőként a BOK Sportcsarnokba, hogy az érkező ukrajnai menekültek hozzájuk fordulhassanak, ha esetleg úgy döntenek, maradnának és dolgoznának itt.

Magyarországra mostanáig több mint félmillió menekült érkezett északkeleti szomszédunkból. Jelentős részük egy-két nap után továbbállt, de sokan hezitálnak azon, hogy esetleg maradnak, főleg a nyelvi akadályokkal nem szembesülő magyarok. Szakértők szerint minél lassabban ér véget a konfliktus, annál valószínűbb, hogy a menekültek tartósan itt maradnak – a The Conversation korábbi menekülthullámok elemzésén alapuló összegzése szerint akár hosszú évekig vagy évtizedekig is.

Fontos tehát a munkavállalás lehetőségének biz­tosítása a maradni szándékozó menekültek számára. Támogatás is jár érte a munkaadónak: havi 60 ezer forint a munkavállaló, 12-12 ezer forint a mun­kavállaló gyermekei után.

Juhász Csongor kérdésünkre elmondja, már több mint ezer érdeklődőt regisztráltak a Safe in Hungary programban, melynek honlapját egy segélyvonallal együtt a háború kitörésekor hozta létre a cég, továbbá regisztrációs pontokat Budapesten és a határállomásokon, Záhonyban, Beregsurányban és Tiszabecsen. A közösségi médiumokban ukrán nyelven kommunikáltak.

„A menekültek elhelyezése, munkába állításának megszervezése most zajlik, ez nem megy egyik napról a másikra. A helyzet értelemszerűen más, mint egy tervezett munkavállalás esetében: sok szempontot mérlegelnek a menekültek munkába állás előtt, a bizonytalanság is nagyobb mindenkiben, és persze a befogadó, vállalati oldalon is fel kell készülni az alkalmazásukra” – fogalmaz Juhász. Bár számos cég nyitott a segítségre , az Ukrajnából sok esetben csupán néhány személyes tárggyal Magyarországra érkező emberek megfelelő fogadására nekik is fel kell készülniük. A Prohuman abból a szempontból előnyben van, hogy korábban is foglalkoztatott Ukrajnából érkező vendégmunkásokat, így ismeri a munkavállaláshoz kötődő szabályokat, és megvan a rutin is. A munka eredménye a következő hetekben lesz először látható.

Juhász Csongor megjegyzi: az ukrán munkavállalók korábban jelentős számban dolgoztak gyártási vagy termelési területen, itt van a legnagyobb szükség az extra munkaerőre – az autóipar, a gyár- és feldolgozóipar most is nyolcvanezres munkaerő­hiánnyal küzd, ahogy az építőipar, a vendéglátás és a turizmus sincs rózsás helyzetben. A Prohumannél most is azt várják, hogy ezek a területek népszerűek lesznek. Abban más a helyzet a békeidőkhöz képest, hogy a menekültként érkezők elsősorban nők, gyerekek és kisebb részben idősek, a regisztráltak fele középfokú végzettséggel bír, a diplomások aránya tizenöt-húsz százalékos.