A Franciaországba érkező „ukrán menekültek” 30 százaléka más országokból származik, írja egy francia lap. A legtöbb hamis menedékkérő valójában gazdasági bevándorló Észak-Afrikából és a Közel-Keletről.
A Le Figaro lap felmérése szerint,
Ukrajnából, az invázió utáni két hétben már több mint 5000 menekült érkezett Franciaországba, egy részüket busszal szállították Berlinből, mások pedig vasúton és légi úton érkeztek. Sokan nem hivatalosan, saját eszközeiken jöttek, hogy a már Franciaországban élő családtagoknál szálljanak meg.
A hivatalos csatornákon érkezők és a hatóságok által azonosítottak közül azonban sokan nem ukrán állampolgárok, és a Le Figaro jelentése szerint 30 százalékuk más állampolgárságú migráns. Az újságból kiderül, hogy 7,5 százalékuk algériai állampolgár, míg az érkezők 3,5 százaléka Elefántcsontpartról, illetve Marokkóból érkezik.
A további hamis menekültek egy részét indiaiak és kirgizek teszik ki, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kamerunból, Pakisztánból, Nigériából és Kínából érkező migránsok mellett, akik mind hamisan állítják, hogy ukránok.
A gazdasági bevándorlók magukat ukránnak kiadva próbálnak menedékjogot szerezni Franciaországban, mivel az Ukrajnából érkezők azonnal ideiglenes, de
Éric Zemmour elnökjelölt, akinek ismert bevándorlással szembeni álláspontja, megértően állt az ukrajnai menekültekhez. Szerinte jogos, ha a már Franciaországban élők rokonaiként érkező ukrán menekültek ideiglenes vízumot kapnak az országban való tartózkodásra.
„Ha kapcsolatban állnak Franciaországgal, ha családjuk van Franciaországban, akkor adjunk nekik vízumot” – mondta Zemmour. Amikor megkérdezték tőle, miért támogatja ezt a lépést, tekintettel a migrációellenes álláspontjára, Zemmour kitartott amellett, hogy ez az asszimiláció kérdéséről szól.
„Vannak olyan emberek, akik olyanok, mint mi, és vannak, akik nem olyanok, mint mi. Ma már mindenki megérti, hogy az arab vagy muszlim bevándorlók túlságosan különböznek tőlünk, és egyre nehezebb őket integrálni.” Majd hozzátette:
A kutatás rávilágított a gazdasági bevándorlók opportunizmusára és cinizmusára, akik csak azért, hogy nyugatra érjenek, kihasználják a valódi menekültek szenvedéseit. A gond ott van, hogy ez a jelenség minden bizonnyal aggodalmat kelthet azokban az emberekben, akik esetleg azt fontolgatják, hogy megnyitnák otthonaikat az ukrán menekültek előtt.
Például az Egyesült Királyságban az Observer közvélemény- felmérése szerint a britek 9 százaléka „határozottan” befogadna otthonába egy menekültet, míg 20 százalékuk kevésbé határozottan mondana igent. Persze más nyilatkozni valamiről, és teljesen más, meg is tenni.
Érdekes álláspont a Svéd Demokratáké, akik azt javasolták, hogy ideiglenesen az ukránok kivételével minden menekültnek meg kell tiltani a beutazást a skandináv országba, hogy előnyben részesítsék azokat, akiknek sürgős segítségre van szükségük.
Szerintük, Svédországnak az ukránokra kellene fordítania a teljes menekültkvótáját, mert ők európaiak, és ezek a „kulturálisan nagyon közeli emberek az elszenvedői a kontinensünket sújtó rendkívül súlyos helyzetnek”.
(Fotó: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a francia elnökválasztás független jelöltje beszél az ukrajnai háborúról /MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Országos hatósági razziát tartottak.
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
Az MCC évről évre bővülő hálózata egyre több motivált fiatalt gyűjt egybe.
Szombaton 10 órától élő műsorral jelentkezünk a Mandineren!
Magyar Péter követői ízléstelen módon gúnyolódtak a fideszes aktivista megtámadásán.
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
