Már több mint kétezer halálos áldozata van a marokkói földrengésnek
Marokkót péntek este 7-es erősségű földrengés rázta meg.
A legnagyobb földrengések gyakran szökőárakat (cunami), és akár nukleáris katasztrófákat is okozhatnak.
Ahogy korábbi cikkeinkben mi is beszámoltunk róla, szeptember 10-én az elmúlt 100 év egyik legsúlyosabb földrengése rázta meg Marokkót. A rabati székhelyű geológiai központ másnap arról számolt be, hogy a 6,8-as magnitúdójú rengés epicentruma az ország középső részén fekvő Al-Hauz tartományban volt, a turistaváros Marrákestől délnyugatra. A természeti katasztrófa több mint kétezer áldozatot követelt.
Ezt is ajánljuk a témában
Marokkót péntek este 7-es erősségű földrengés rázta meg.
A valaha mért legerősebb földrengés azonban a „Nagy chilei földrengés” néven vált ismertté, amely 1960. május 22-én a Richter-skála szerint mért 9,5-es erősséggel csapott le Valdivia városára.
Az egész esemény nem tartott többet tíz percnél, amely alatt körülbelül 6000 ember halt meg, majd a rengést követő szökőár további 130 embert ölt meg Japánban és több mint 60-at Hawaiin.
Míg az Egyesült Államokat csak kis mértékben érintette a chilei földrengés, négy évvel később, nagypénteken az USA lett a valaha feljegyzett második legerősebb földrengés epicentruma. A 9,2-es erősségű Nagy Alaszkai Földrengés mintegy négy percig tartott, és Alaszka déli és középső részén az infrastruktúra nagy részét elpusztította.
2023 februárjában Törökországot és Szíriát nagyjából 12 óra és 95 kilométer távolságban egymástól 7,8-as és 7,7-es erősségű földrengés rázta meg, amely az elmúlt több mint nyolc évtized legnagyobb földrengése volt Törökországban. A földrengések az országban több mint 50 000, Szíriában pedig legalább 8400 ember halálát okozták, és a katasztrófához kapcsolódóan a becslések szerint 1,5 millió ember vált hajléktalanná.
A szökőárak, másnéven cunamik ráadásul gyakran éppen akkor keletkeznek, amikor a föld a tenger alatt – vagy annak közelében – megremeg, így a rengés epicentrumától távol is kialakulhatnak halálos áldozatokat okozó katasztrófák. A legpusztítóbb ilyen szökőár a 2004-es 9,1-es erősségű, szumátrai-andamáni rengéshez köthető, amelyben közvetlenül senki sem halt meg, de az általa kiváltott szökőár
több mint 240 000 ember halálát okozta Dél- és Délkelet-Ázsia 14 országában.
Ez volt tehát az egyik leghalálosabb földrengés a feljegyzett történelemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen társadalmi és politikai következményei vannak a földrengésnek Törökországban és Szíriában? Erről beszélgettek a Migrációkutató Intézet rendezvényén.
De 2011-ben Japán Tohoku régiójában egy tenger alatti földrengés is szökőárt okozott, amely az 1986-os csernobili baleset óta a legsúlyosabb nukleáris katasztrófát okozta. A 9,1-es erősségű rengés akkora cunami-hullámokat okozott, hogy azok elárasztottak egy több mint 500 négyzetkilométeres területet Japán csendes-óceáni partvidékén.
Mintegy 22 000 ember vesztette életét, és közel 400 000 épület dőlt össze vagy semmisült meg teljesen.
A 14 méter magas hullám a fukusimai atomerőművet is elérte, ahol árom reaktor megolvadását és radioaktív kibocsátást okozott, ezt követően számos ország felülvizsgálta az atomenergiához való viszonyát.
Ezt is ajánljuk a témában
Még mindig próbálja feldolgozni a történteket.
***
Nyitóképen: Helybéliek mentik ki háztartási eszközeiket a Marrakeshtől délnyugatra fekvő Tafeghaghte hegyi faluban 2023. szeptember 12-én. Hidernori Nagai / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP