Menthetetlen a nyugati civilizáció, ha lemondunk a kereszténységről

2023. június 08. 10:21

Az „új ateisták” az erkölcsi hagyományok támadásával a civilizációnk jövőjét ássák alá – hangzott el a Danube Institute Túlélhet-e a nyugati társadalom kereszténység nélkül? címmel tartott rendezvényén.

2023. június 08. 10:21
null

A kereszténység mindennapi életben betöltött szerepének hanyatlása a kiábrándítás kultúrájával kezdődött, hangsúlyozta előadásában Greg Sheridan, a The Australian című napilap külpolitikai szerkesztője.

A kiábrándítás – Max Weber gondolatait alapul véve – először a felvilágosodásra, majd a tudományra épített, és céljául tűzte ki az élet vallásos értelmezésének delegitimálását, a vallási magyarázatok helytállóságának és elfogadhatóságának támadását. Sheridan szerint

ebben a folyamatban az utóbbi száz év nyugati elitje többnyire tudatosan vett részt.

Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a világon valaha élt emberek túlnyomó többsége hitt Istenben. Hangsúlyozta, hogy évtizedes külföldi tudósítói tapasztalatai alapján ez a Föld népességének jelentős részére mind a mai napig igaz. A 21. században a keresztények nagy része már nem Nyugaton, hanem Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában él – tette hozzá.

Sheridan úgy látja, hogy a kiábrándítás kultúrájából eredő „új ateizmus”, amely egyfajta primitív, pogány materializmus irányába tolja a társadalmat, jobbára csak Nyugaton jelentkezik.

Fotó: Danube Institute
Fotó: Danube Institute

 

A kiábrándítás kultúrájának nihilizmusára Sheridan szerint tökéletesen rávilágít, hogy az olyan egzisztenciális kérdésekre, mint a „Miért vagyok itt?” vagy ,,Mit jelent az életem?”,

ezen nézetek követői nem tudnak érdemi választ adni

– véli Sheridan. A jellemző reakcióikat összefoglalva úgy fogalmazott: „Nincs oka annak, hogy itt vagy, csupán a bioszféra véletlenszerű megjelenéseként értelmezhető jelenléted”.

A kiábrándítás kultúráját képviselő „új ateisták” két gondolatra építenek. Az egyik a nietzschei „Isten halott”-koncepció, a másik pedig arra fókuszál, hogy Isten létezése tudományos módszerekkel nehezen bizonyítható. Sheridan mindkét felvetést intellektuális szempontból kimondottan gyengének tartja, mivel legfeljebb a hit hiányát és a kereszténység aktív elutasítását képesek alátámasztani.

Az „új ateisták” a vallás tekintetében rendre megkérdőjelezik a személyes tanúságtétel erejét is, mivel az meglátásuk szerint szembe megy az alapvető racionalitással. Noha ez a módszer a hétköznapi életben széles körben elfogadott: elég, ha csak bemegyünk egy bírósági tárgyalóterembe, ahol azt látjuk, az emberek tanúvallomással akarnak bizonyítani – mutatott rá Sheridan. Megemlítette Roger Scruton A világ lelke című könyvének egyik fontos gondolatát is, mely szerint Isten létezésének legerősebb bizonyítéka az emberiség régmúltba nyúló Isten-tapasztalata.

Sheridan meglátása szerint

az emberekben lassan kezd derengeni, hogy a kiábrándítás projektje nem vezet sehova,

és valójában nem is kínál semmit. Összegzésképpen kiemelte: „Civilizációnk fenntartása az erkölcsi kategóriák közös elfogadásán múlik, amelyek közvetlenül a kereszténységből származnak – a jó és a rossz egyaránt. Azzal pedig, ha a társadalmat teljesen elvágjuk a kereszténységtől, megsemmisítjük ezt a konszenzust. Az a társadalom pedig, amely saját magát gyűlöli, képtelenné válik önmaga fenntartására.”

Fotó: Danube Institute
Fotó: Danube Institute

 

Az előadást követően John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke és Rod Dreher, a Danube Institute Network Projektjének vezetője reflektált Sheridan gondolataira.

Dreher, aki a modern nyugati kereszténység sorskérdésének egyik legmeghatározóbb nemzetközi gondolkodója, egyetért Sheridannel abban, hogy a Nyugat nem fogja tudni biztosítani a túlélését, ha nem talál vissza az ősi vallásához, a kereszténységhez. Hozzátette: akkor sem élhet túl a Nyugat, ha nem érezzük át a varázslatot. Valami akkor is el fog varázsolni minket, és Dreher politikai értelemben ilyen negatív elvarázslásnak érzi a woke ideológiát is, amely lerombol mindent, amit a zsidó-keresztény civilizáció felépített, elhozva ezzel az okkultizmus felemelkedését.

Példaként említette egy fiatal brit szeminaristával folytatott beszélgetését, aki arról mesélt neki, hogy a mai huszonévesek között kevés relevanciája van az „új ateisták” gondolatainak, mert

hinni akarnak valamiben, ami nagyobb saját maguknál,

de a legtöbben úgy érzik, hogy a mai kereszténység nem tud ajánlani számukra semmit. Dreher úgy érzi, hogy sajnálatos módon a kritika nem teljesen alaptalan. Ő a korai keresztény egyházhoz történő visszanyúlásban látja a kiutat.

 

Nyitókép: Caspar David Friedrich – Apátság a tölgyerdőben

Kapcsolódó cikkek

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dönci5
2023. június 18. 11:08
SZÓVAL HÜLYÍTSÜK CSAK A KISGYEREKEKET, ÁDÁMÉVA, NOÉBÁRKÁJA ÉS HASONLÓ ELMEBETEG SZAROKKAL, A KERESZTÉNYSÉG NEVÉBEN...
Csubszi
2023. június 08. 19:07
Nem azért, hanem a buzualás miatt pusztul a nyugat, akár anno Róma
fogas paduc
2023. június 08. 16:22
Kétfajta vallás van: az idealista és az ateista.
VerdbenekhyKeményFarkas
2023. június 08. 16:19
Hm...én úgy gondolom: menthetetlen a kereszténység, ha lemondunk a nyugati civilizációról...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik