Miért nem vágtak vissza a KFOR kötelékében szolgáló katonák az erőszakos tüntetőknek Koszovóban? Honnan kaptak többen lőtt sebet? Mit lehetett volna tenni? Megkérdeztük!
Emlékezetes, múlt héten Koszovóban kőkemény összecsapások zajlottak a KFOR békefenntartói és szerb tömegek között, amelynek során mintegy húsz magyar és 11 olasz katona is megsérült.
Azóta mennek a találgatások, hogy mit és hogyan kellett volna tenniük a békefenntartóknak, hogy megelőzzék a veszélyes helyzetet, hol történhetett hiba, és mi lehet mindennek a következménye, tanulsága.
A magyar részvétel mindig magában foglalta a tömegoszlatás feladatát is, egyszóval erre kiképzést és felszerelést is kaptak – mondja el lapunknak Somkuti Bálint. Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója rámutat: fontos tudni, hogy Koszovónak nincsen hasonló feladat ellátására képes rendőrsége (hadserege pedig nem is lehet az érvényes nemzetközi jog és a megállapodások szerint), vagyis a csapaterős tömegoszlatást jellemzően a KFOR végzi, már csak azért is, mert rájuk többé-kevésbé elfogulatlan erőként tekintenek a helyi albánok és szerbek is.
Somkuti hozzáteszi: a magyar kontingensben önkéntes műveleti tartalékosok is szolgálnak; aki közülük odamegy Koszovóba, tisztában van a veszéllyel, amit vállalt, és megkapja a megfelelő kiképzést is.
Amit a biztonságpolitikai szakértő mindenképp fontosnak tart megemlíteni, az az, hogy egyébként
„ez már nem a polgári engedetlenség körébe tartozik, mint – sajnos – a Molotov-koktél, vagy a botok” – mondja.
A KFOR-osok egyébként Somkuti szerint professzionális módon léptek fel, egy hiba lehetett viszont, hogy a tüntetők be tudtak jutni a sorfal mögé. Vagyis ez lehetett a vezetés hibája, vagy akár az is, hogy a tömeg akkora volt, hogy a pajzsfal nem bírta a nyomást.
„Érdekes volt, mert a szerbek is sokáig üldögéltek, nem volt ott közvetlen fenyegetés, ezért is nagyon nehéz megmondani, hogy indult a folyamat”, a reakció visszafogottsága mögött pedig az áll, hogy az egységeknek nem szabad túlzott erőszakot alkalmazni – mondja. „De
hogy mi a túlzott erőszak, azt a helyszínen kell eldönteni. Ilyen szintű ellenállás meglephette a vezetést, nem vártak ilyen szintű támadást”.
Egyértelműen a belső NATO-vizsgálat eredményei híján ezt nehéz is megmondani.
„De az volt eleve a célja a KFOR-nak, hogy ne legyen túlzott erőszak”. A nemzetközi közvélemény által támogatott, de egyértelműen túlkapásokként felfogható albán lépéseket nem akarták tovább élezni.
A lőtt sebek nem feltétlenül azt jelentik, hogy ez egy tervezett, előre eltervelt dolog volt, hiszen a Balkánon az egyik legmagasabb az egy főre jutó lőfegyverek aránya. „Simán lehet, hogy valaki hazament a Kalasnyikovjáért, és lőtt. Még az se biztos, hogy a szerbek voltak; hiszen ha egyes koszovói albán szereplőknek sikerülne élezni a helyzetet, legközelebb a KFOR-osok sem csak gumibottal érkeznek, és kész a probléma”.
Nyitókép: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
A miniszterelnök nemrégien kijelölte, hogy Magyarország egyik legfőbb célja a háborúból való kimaradás, és számtalan történelmi példa bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Somkuti Bálint olyan jeleket is észrevett, amelyekről eddig még nem esett szó.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
