A történelem is bizonyítja, hogy háborúzni nem muszáj – csak tudni kell a kimaradás törvényeit

2025. szeptember 09. 09:43

Az általunk megkérdezett hadtörténész rámutatott, számtalan történelmi példa bizonyítja, hogy egy-egy ország – környezetében akár egyedüliként is – el tudja kerülni a háborúkat. Márpedig a miniszterelnök nemrég kijelölte, hogy Magyarország egyik legfőbb célja a háborúból való kimaradás.

2025. szeptember 09. 09:43
null
Vizvári Soma

„Újabb elképesztő bejelentések Von der Leyentől. Még több pénzt, még több fegyvert, sőt, katonákat is akarnak küldeni Ukrajnába. Nyakunkra fogják hozni a háborút. Magyarországnak ebből bármi áron ki kell maradnia. Ez az ősz legnagyobb tétje. Hiába az óriási nyomás, sikerülni fog!”írta a napokban a Harcosok Klubjában Orbán Viktor. 

A miniszterelnök a kimaradással már a tusványosi beszédében is hosszan foglalkozott (lásd a keretes írásunkat), akkor többek között úgy fogalmazott: „fel kell készülnünk arra, hogyha háború lesz, akkor kimaradjunk a háborúból. Én ezt csinálom évek óta; a magyar külpolitikának a legmagasabb absztrakciós szinten ez a rendezőelve”. 

Utánajártunk, mennyire gyakori a történelemben a magyar kormányfő által meghirdetett cél. Mint kiderült, az akár az adott országhoz viszonylag közeli fegyveres konfliktusból való tudatos kimaradás egyáltalán nem példa nélküli. Sőt!

Ursula von der Leyen nem a kimaradás híve
„Még több pénzt, még több fegyvert, sőt, katonákat is akarnak küldeni Ukrajnába” (Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

A kimaradás nélkülözhetetlen feltétele

„Mindig azok az országok tudtak semlegesek maradni, amelyek megfelelő fegyveres erővel rendelkeztek, meg tudták védeni a határaikat, és önálló külpolitikával rendelkeztek. A gyengébb országokat vagy bekebelezte egy nagyhatalom vagy olyan szövetségbe tömörültek a nagyhatalmak ellen, amelyben az önálló külpolitikájuk szintén nem maradt érintetlenül” – fogalmazott megkeressünkre Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő.

Somkuti rámutatott: 

ha a semlegességről, a háborúkból való kimaradásról van szó, mindenkinek Svájc jut először eszébe, nem véletlenül. 

Az ország az 1315-ös morgarteni csata óta de facto független és önálló. 1815-ben pedig a bécsi kongresszuson a nagyhatalmak garantálták Svájc semlegességét”.

Bár Svájcra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mintha kizárólag pipogya és bohókás bankárok laknák, a valóság éppen ennek az ellenkezője. Az alpesi ország meg is tudja védeni magát, ha kell. Bár erre nem gyakran van szükség, mert akinek van egy kis esze, nem támadja meg.

„A morgarteni csata óta nem sokan próbáltak betörni Svájc területére (Napóleont kivéve, akinek sikerült is meghódítani a Svájcot, de ez az eset kirívónak számít). Egyrészt, mert az Alpok biztosította védőgyűrűn igencsak nehéz átjutni, másrészt évszázadokig nekik volt a legjobb gyalogságuk a kontinensen” – mutatott rá a hadtörténész.

A Harmadik Birodalomnak volt ugyan terve Svájc meghódítására, ezt hívták Tannenbaum hadműveletnek, de a józanabb generálisai meggyőzték Hitlert arról, hogy ez akkora veszteségekkel járna, ami nem érné meg. 

Az Alpokban kiépített erődítmények és a ma is érvényben lévő milíciarendszernek köszönhetően ugyanis az ország szinte bevehetetlen. A milíciarendszer alapja, hogy a hadköteles korú svájci férfiak otthon tartják az automata katonai fegyverüket és hozzá két tárat. Ez egy mozgósításnál, amikor meg kell védeni az országot, rengeteget számít, mellékesen pedig többek között emiatt van kevés erőszakos bűncselekmény az országban, hiszen senki nem tartja jó ötletnek felfegyverzett háztartásokba betörni” – fejtette ki.

A svájci kimaradás feltétle: gyalogságuk évszázadokig a legjobb volt – nem véletlen, hogy máig a Svájci Gárda védi a római pápát (Fotós: MTI/EPA/Allessandro Di Meo)

Kedvező lapjárás, földrajz és gazdasági érdekek

A második világháború alatt Spanyolországnak és Portugáliának egyaránt kedvezett, hogy félreeső helyen feküdtek, távol voltak a konkrét háborús cselekményektől – tudtuk meg Somkuti Bálinttól.

Franco továbbá azzal tudott érvelni, hogy az országában nemrég ért véget egy véres polgárháború, ezért nincsenek olyan állapotban, hogy háborúzzanak. 

Azért egy spanyol önkéntesekből álló hadosztály, az úgynevezett Kék Hadosztály részt vett a háborúban a tengelyhatalmak oldalán, ezzel némileg törlesztettek a németeknek, akik sokat segítettek a polgárháborúban a francoistáknak” – magyarázta.

Portugáliánál viszont más volt a helyzet, már csak azért is, mert ők nem a tengelyhatalmakkal ápoltak jó viszonyt, inkább a másik féllel. A portugálok esetében elsősorban a britekkel való jó kapcsolatot kell kiemelni. 

Már a tizennyolcadik-tizenkilencedik század óta szövetségesek voltak, a brit flotta biztosította ugyanis, hogy Portugália amerikai gyarmatáról eljussanak a különböző javak az anyaországba. 

Ők tehát brit védelem alatt álltak és csak nagy erőfeszítések árán lehetett volna belelökni őket a háborúba” 

– mondta a hadtörténész.

Somkuti Bálint szerint 

érdemes még megemlíteni Svédországot is, amely azzal biztosította a II. világháborúból való kimaradását, hogy megtartotta a gazdasági kapcsolatait a Harmadik Birodalommal.

„A hidegháború alatt Európában olyan államok tudtak függetlenek maradni, amelyek valmilyen szempontból a periférián helyezkedtek el. Például a szintén nehezen járható alpesi területen fekvő Ausztria, vagy a keleti »arcvonal« legészakibb részén fekvő Finnország” – vélekedett.

„Hozzá kell tenni, hogy a finnek ennek ellenére komoly szovjet befolyás alatt álltak eben az időben. A hadseregük szovjet eszközökkel volt felszerelve, és tele voltak szovjet tanácsadókkal” – jegyezte meg.

„Ha elhagyjuk Európát, akkor azt látjuk, ekkoriban voltak a világnak olyan részei, amelyek nagyobb mozgásteret élveztek a semlegesség szempontjából. Például India. A távol-keleti ország alapítója volt az el nem kötelezettek mozgalmának, amelynek aztán az élére is állt” – magyarázta.

A szuverenitás megőrzése

Az, hogy Magyarországnak van önálló külpolitikája és megőrizte szuverenitását, alapvető fontosságú, hiszen ez a háborúkból való kimaradás egyik alapja” 

– húzta alá Somkuti Bálint.

A hadtörténész rámutatott: „Az első világháborúban való részvételről az Osztrák-Magyar Monarchiában – önálló külpolitika híján – nem tudtunk dönteni, pedig a magyar politikai elit, köztük Tisza István miniszterelnök egyértelműen ellenezte a háborút. Ahogy 1968-ban sem volt lehetőségünk kimaradni a csehszlovákiai bevonulásból, mert egy nagyhatalom által uralt tömbhöz tartoztunk – nem önszántunkból, megszállt országként”.

„Éppen ugyanígy 

nem dönthetnénk a semlegesség vagy a háborúból való kimaradás mellett, ha az unióból végül sikerül egy olyan birodalmat építeni a nemzetek Európája helyett, amelyben a tagállamok nemzeti szuverenitása és ezzel együtt az önálló külpolitikájuk is megszűnik” 

– világított rá Somkuti Bálint.

„Kimaradni tudni kell” – Orbán Viktor öt pillére

„A háborúból való kimaradásra fel kell készülni, az nem deklaráció, amikor bejelentjük, hogy kimaradunk; kimaradni tudni kell, az egy tudás. Öt pillére van ennek a tudásnak” – fogalmazott Orbán Viktor tusványosi beszédében.

A kormányfő által megjelölt öt pillér a következő:

1. „ne legyünk kiszolgáltatottak, vagyis jó kapcsolatot ápoljunk a világ minden hatalmi központjával”
„Ma a világ hat erőközpontjából öttel jó kapcsolatot ápolunk (...) nem arra gondolok, hogy poharazgatás mellett biztosítanunk kell egymást a kölcsönös, elméleti barátságról, még csak nem is politikai rokonszenvre gondolok, hanem arra, hogy mindenki, minden nagyhatalom gazdaságilag és anyagilag érdekelt legyen Magyarország sikerében, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében.”

2. „legyen erőnk megvédeni magunkat”
„Habár a honvédelmi kiadások már 1.750 milliárd forintnál tartanak (...) A magyar hadseregnek technológiai fölényre kell szert tennie, egyfajta precíziós hadseregre van szükségünk, hogy megvédhessük magunkat.”

3. „a válságálló képességek kifejlesztése, egyszerűbben úgy is hívhatunk, hogy önellátási képesség”
„Négy területen kell önellátónak lenni, ha ki akarsz maradni a háborúból: a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben és a digitális képességek tekintetében.”

4. „a humán erőforrásfölény”
„Annyit fontos megemlítenünk, hogy ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra – de a felsőoktatásra biztosan! –, ott vagyunk az európai élmezőnyben a szakképzésben, három magyar egyetem a világ első 2 százalékában van, és kilenc magyar egyetem a világ első 5 százalékában van.”

5. kell „egy hosszú távú terv”
„Ennek a tervnek az áll a középpontjában, és ebben kellene létrehoznunk Magyarországon teljes nemzeti egyetértést, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba. A nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban is”.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: MTI/Fischer Zoltán

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vamonos-4
2025. szeptember 09. 13:14
"Orbán Viktor sokszor zavaros, téveszméktől vezérelt, a világot megváltani akaró politikus szerepébe kerül. Az elmondott beszéd az elmúlt húsz év társadalomtudományi közhelyeinek gyűjteménye volt, fantazmagóriákkal kiegészítve" xddd Orban fotanacsadoja mondja ezt a kotcsei beszedrol...Tóth Gy. László fura
Válasz erre
0
1
H3NY3_B-Oroszlan
2025. szeptember 09. 13:09
Nincsenek jó előérzeteim. Tiszáék is ki akartak maradni a háborúból 1914-ben és Horthyék is 1939-ben.
Válasz erre
0
0
H3NY3_B-Oroszlan
2025. szeptember 09. 13:07
Svájccal kapcsolatban három lábjegyzet: 1. Ahhoz, hogy senkinek ne legyen kedve megtámadni őket, az is kellett, hogy a svájci zsoldosok a 15-16. század háborúiban végigdúlják Európát. 2. A Napóleon által a svájci városokban otthagyott francia helyőrségeket 1814-ben oroszok váltották fel, csak a bécsi béke megkötése után vonultak ki. 3. Svájcot azért nem támadja meg senki, mert senki sem olyan bolond, hogy ágyúval menjen neki a saját bankjának.
Válasz erre
1
0
vamonos-4
2025. szeptember 09. 12:53
A tortenelem azt bizonyitja, hogy Magyarorszag nem marad ki semmilyen haborubol. Ez nem politikai dontes kerdese, nemetek es ruszkik kozott vagyunk. A tobbi kamu. Orbannak semmilyen befolyasa nincs arra, miben veszunk reszt es mibol maradunk ki, ez a terelo duma, mert csidipit nem tud csiholni. Pfujjj
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!