Joe Biden nem tárgyal, a republikánusok meg nem engedik hitelt felvenni az egyre nagyobb adóssághegyen trónoló szuperhatalmat. Janet Yellen pénzügyminiszter szerint ha nem lesz új megállapodás, június elejére nem lesznek már képesek jótállni a kormány minden kötelezettségéért.
Bár alig vette észre eddig valaki, az Egyesült Államok olyasmit csinált az elmúlt fél évben, amit már nagyon régen nem:
Januárban ugyanis az USA elérte a törvényben meghatározott adósságplafonját, államadóssága 31,4 billió dollárnál (10 639 billió forintnál) jár.
Azóta az amerikai központi költségvetés nem vehet fel új hitelt, így folyó adóbevételeiből, illetve tartalékából finanszírozza kiadásait. Az irtózatosan eladósodott Egyesült Államok régóta bevett megoldása erre a problémára az adósságplafon újbóli és újbóli megemelése, melyhez azonban a Kongresszus mindkét házának hozzájárulása szükséges – s miután a Képviselőház republikánus kézen van, ezt a szívességet az ellenzék nem szeretné ingyen megtenni Biden elnöknek.
Az amerikai demokrácia hagyományai szerint a republikánusok – kiváltképp ellenzékből – nem szeretnek adósságplafont emelni, és a felelős, takarékos gazdálkodás fontosságát hangsúlyozzák.
Kevin McCarthy republikánus házelnök – aki egyébként jelentős kompromisszumok árán lett a parányi republikánus többséggel bíró Képviselőház vezetője, ezáltal a párt konzervatív szárnyának túsza –
1,5 billió dollárnyi adósságplafon-emelésért 4,5 billió dollár kiadáscsökkentést vár el.
S mit ad Isten, épp a covid, illetve az infláció ürügyén benyújtott két nagy kiadáscsomag ügyében, amelyet a republikánus ellenkezéssel szemben vert keresztül a demokrata többség a Kongresszuson még akkor, amikor mindkét ház a kezükben volt.
McCarthy terve nominálisan, tehát az inflációt figyelmen kívül hagyva (!) a múlt évi szintre, azaz 9 százalékkal csökkentene számos kormányzati kiadást, majd a következő tíz évre azok növelésének mértékét évi 1 százalékban maximálná. A 2020-2022 között covid-segélyekre előirányzott 5,2 billió dolláros keret maradékát besöpörné a költségvetésbe, visszavonná Joe Biden – alkotmányossági aggályok miatt egyébként is a Legfelsőbb Bíróság előtt álló – 400 milliárd dolláros diákhitel-eltörlési javaslatát, ugyanakkor 80 milliárd dollárt fektetne be a szövetségi adóhivatal munkájának hatékonyabbá tételébe.
Európa számára különösen izgalmas pont, hogy McCarthyék visszavonnák az inflációcsökkentési törvénnyel (IRA) a megújuló energiákra, elektromos autókra és egyéb technológiákra bevezetett anyagi ösztönzőket is –
A republikánusok emellett szigorítanák a segélyhez jutás feltételeit is: javaslatuk szerint az alacsony jövedelműek állami egészségbiztosítása, a Medicaid gyermektelen kedvezményezettjeinek havonta legalább 80 órát kellene dolgozniuk, vagy átképzésben, közösségi szolgálatban kellene részt venniük. Ugyanez vonatkozna a SNAP élelmiszersegély-program kedvezményezettjeire is. Emellett a republikánusok becsempészték a tervezetbe egy korábbi törvényjavaslatukat is a fosszilis energiák támogatásáról, amely márciusban elakadt a demokrata irányítás alatt álló Szenátusban.
Janet Yellen pénzügyminiszter hétfőn levélben fordult a Szenátus vezetőihez, hogy tájékoztassa őket a költségvetés sanyarú helyzetéről. Azt írta nekik, hogy az adóbevételek vártnál gyengébb teljesülése miatt „legjobb becsléseink szerint
június elejére nem leszünk már képesek jótállni a kormány minden kötelezettségéért, sőt, ez akár már június elsején bekövetkezhet,
ha a Kongresszus addig nem emeli meg vagy függeszti fel az adósságplafont”.
A pénzügyminiszter arra is figyelmeztette a törvényhozási vezetőket, hogy ha az utolsó pillanatig várnak ez irányú döntésükkel, az „jelentős kárt okozhat az üzleti és fogyasztói bizalomban, megnövelheti az adófizetők rövidtávú kölcsönfelvételi költségeit, és negatívan befolyásolhatja az Egyesült Államok hitelminősítését”.
Ez utóbbi megjegyzésével arra a 2011-es esetre utalt, amikor is Barack Obama kormányának és a republikánus törvényhozásnak csak 72 órával az államcsőd beállta előtt sikerült megegyezniük az adósságplafon megemeléséről, ezért a Standard & Poor’s az USA történetében először rontott az ország addig betonstabil AAA besorolásán.
Yellen egy kaliforniai üzletembereknek tartott eseményen még konkrétabban fogalmazott. Azt mondta, „a Kongresszusnak meg kell szavaznia az adósságplafon megemelését vagy felfüggesztését. Feltételek nélkül kell ezt megtennie. És ne várjon vele az utolsó pillanatig.”
Joe Biden elnök is bosszúsan nyilatkozott a republikánus hozzáállásról, és közölte: találkozni fog ugyan a republikánus házelnökkel, de
véletlenül sem azért, hogy tárgyaljanak az adósságplafon megemelésének feltételeiről, abban ugyanis szerinte „nincs alku”.
Chuck Schumer, a szenátusi demokraták frakcióvezetője is elítélte McCarthy törvényjavaslatát: „A kiadácsökkentések megvitatása a költségvetési tárgyalásokra tartozik, ez nem alkualap az adósságplafon kapcsán” – mondta Schumer, aki úgy látja, „a házelnöknek abba kell hagynia az alkudozást, be kell fejeznie a túszejtést, és asztalhoz kell ülnie a demokratákkal, hogy egy tiszta (azaz: feltételeket nem tartalmazó – a szerk.) törvényt fogadjanak el a csőd elkerülése érdekében”.
A Képviselőház vért izzadva, 217-215 arányban múlt szerdán elfogadta McCarthyék javaslatát, s a házelnök elégedetten hátra is dőlt: úgy nyilatkozott, „mi megemeltük az adósságplafont, és elküldtük ezt a Szenátusba, a magunk munkáját elvégeztük”. McCarthynak személyesen is kifejezetten nagy kihívás volt egyben tartani frakcióját a fontos szavazásra; négy republikánus képviselő számára a javaslat nem volt elég kemény, ők ellene szavaztak, s ha eggyel többen lettek volna, elbukott volna a szöveg.
A demokrata vezetésű Szenátuson a számos demokrata politikai prioritást megtorpedózó republikánus javaslat nyilván nem fog változatlanul átmenni, de a republikánusok kijelölték tárgyalási pozíciójukat:
A CNN elemzése szerint az államcsőd változatlan adósságplafon mellett vagy június legelején következik be, vagy – ha az államháztartás elbiceg valahogy június 15-ig, a második negyedéves adóelőlegek befizetéséig, amikor is jelentős pénzhez jut – nyár végén.
A helyzet közben gyengíti az amerikai dollárt, amely Kína, India, a Perzsa-öböl menti arab államok és Oroszország jüan-, rubel- és rúpiaelszámolásra való átállásától egyébként is súlyos károkat szenvedett el. Az euróért április eleje óta már több mint 1,1 dollárt adnak, a forint erősödésében is sokat segített a dollár gyengélkedése, melyben vastagon benne van a költségvetési bizonytalanság is. Magyarországnak tehát ez a helyzet rövid távon faramuci módon előnyös – annak azonban már mi sem örülhetnénk, ha az USA csődje magával rántaná a fél világ piacait és bankrendszerét.
Nyitókép: Shutterstock
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Konok Péter történész szerint itt „két lejárt szavatosságú design csap össze”, és nem lenne meglepő, ha végül a „buborékok” döntenének.
„Kékcédulás szavazás elvtársak? Megint? A kommunistából lett liberális nem vesz el csak átalakul” – jegyezte meg Somkuti Bálint.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
