Macron téved

„Mindez természetesen zene a kínai kommunista vezetők füleinek, de Putyinban is reményt ébreszthet. Ami ugyanis működik a Pekingtől elszakadt szigetállam esetében, az ugyancsak működhet Ukrajna esetében. Az egységes Európát leválasztani az amerikai szuperhatalomról egyenlő a demokratikus világot megfosztani cselekvőképességétől. Amikor Macron stratégiai autonómiát emleget, lényegében egy csaknem hetvenéves paradigmát akar felváltani egy lázálommal.

1956-os forradalmunkkal egy időben zajlott a szuezi válság, mely megmutatta, hogy az európai nagyhatalmak Washington nélkül béna kacsának tekinthetők. A NATO által biztosított amerikai védőernyő híján napjainkban is nyitva állna az út Putyin előtt az Atlanti-óceánig. Stratégák már Ukrajna lerohanásakor bemutatták, az orosz szuperfegyverek mennyire rövid idő alatt leradírozhatnák az európai fővárosokat a föld színéről.

Abban egyetérthetünk Macronnal, hogy Európa biztonsága nem nyugodhat egyetlen pilléren. Az utóbbi évtized tanulsága az, hogy az USA-ban bármikor bekövetkezhet egy olyan belpolitikai fordulat, mely a tengerentúli establishmentet átmenetileg az izoláció, a bezárkózás felé tereli. Donald Trump számtalanszor kijelentette például, hogy Amerikát ő nem „a világ csendőrének” tekinti. Az ilyen intermezzók idején az öreg kontinensnek kell gondoskodnia saját biztonságáról.

Európa önvédelmi képességének növelése indokolt tehát. A demokratikus világ egységének megőrzése azonban elengedhetetlen egy értékalapú külpolitika folytatásához. A globalizáció korában Tajvan és Ukrajna megsegítése, illetve az Orbán Viktorhoz hasonló autokraták elleni fellépés a Nyugat számára önérdek. És bizony nehezen képzelhető el Washington nélkül.”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán