Durva tüntetések rázták meg Grúziát – visszahőkölt a kormány

Forró napokat él át Grúzia (Georgia): kedden még könnygázt is be kellett vetnie a rendőrségnek a tbiliszi parlament épületénél tüntetők ellen, miután Giorgi Garibasvili miniszterelnök és pártja, a Georgiai Álom olyan törvénytervezetet terjesztett be, ami minden médiumot és civil szervezetet, mely bevételeinek több mint 20 százalékát külföldi forrásból szerzi, kötelezett volna, hogy magát mint külföldi ügynököt tüntesse fel;

A törvényt elsősorban a 2012-es oroszországi jogszabályokhoz hasonlították többen, maguk a tiltakozók is sokszor „orosz törvényként” hivatkoztak rá, többek között „stop Russia” táblákat is a magasba tartva.

A tiltakozások elsősorban a fővárosban, Tbilisziben zajlottak, ahol georgiai és európai uniós zászlókat lobogtató tömeg demonstrált a törvény első olvasatban való elfogadása ellen.

A tüntetések során több tucat embert őrizetbe is vettek.

Garibasvili georgiai miniszterelnök az utolsó pillanatig kitartott, még berlini útja során is üzent haza, közölve, hogy a külföldi ügynökökkel kapcsolatos intézkedések megfelelnek az európai és a nemzetközi szabványoknak.

Uniós tisztviselők ugyanakkor elítélték a törvénytervezetet, az uniós értékekkel összeegyeztethetetlennek találva.

Georgia egyébként kérelmezte az Európai Unió tagjelölt státuszát, és csatlakozni akar a NATO-hoz is – érthető, köszönhetően a különleges tapasztalatoknak, amelyekre Oroszország szomszédjaként tett szert 15 évvel ezelőtt, s folyamatos fenyegetettségben érzi magát azóta is.

Végül a tiltakozások hatására a kormány csütörtökön visszavonta a tervezetet, méghozzá „feltételek nélkül”.

Salome Zourabichvili grúz elnök a tiltakozók mellé állt, fogadkozva, hogy elnökként megvétózza majd a törvényjavaslatot, akkor is, ha az átmegy a parlamenten – igaz, ugyanakkor a kormány felülbírálhatja a döntését, így ez valódi védelmet nem jelentett volna.

A kormánypárt szerint mindazonáltal a törvény igazságtalanul lett megbélyegezve, miközben éppen a külföldi finanszírozás átláthatóságát szolgálta volna; a miniszterelnök maga korábban elítélte a törvényjavaslat körüli „felhajtást”.

Annak sem feltétlenül volt egyébként jó optikája, hogy

– a dolog szépséghibája, hogy ugyanezt az érvet a Kreml is használta saját 2012-es törvényének elfogadásakor. Mint a BBC emlékeztet, Oroszországban a törvény fokozatosan fojtotta meg a nyugati finanszírozású nem kormányzati szervezeteket, a független médiát, az újságírókat és a bloggereket, akiknek tartalmaikat a baljós „külföldi ügynök” kifejezéssel kellett megjelölniük.

Eközben, mint a georgiai Transparency International munkatársa a BBC-nek elmondta, az NGO-kra már így is tíz különböző törvény vonatkozik, a pénzügyminisztérium például látja a bankszámláikat, a finanszírozásukba is belelát, és még sok más irányból is ellenőrizheti őket most is.

Nyitókép: képkivágás