Eldöntötte Trump, mi legyen az óraállítással
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Kivonuló külföldiek, destabilizálódó bankszektor, az újraelosztás haszonélvezői pedig az orosz állam és Putyin cimborái – legalábbis a Project Syndicate szerzője szerint.
A Project Syndicate hasábjain Anders Åslund véleménycikket írt arról, hogy Putyinék hogyan lopják szét Oroszországot – szerinte. „Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja és a nyugatáltal adott válaszok miatt több százmilliárd dollár értékű vagyon válik mintegy szabadon elérhetővé Oroszországban. Ahogy a tulajdonjogok gazdát cserélnek, az ország zsugorodó vagyona még inkább koncentrálódik a megmaradt kleptokraták között” – írta a cikke elején Åslund.
A szerző úgy véli, a háborúk és a szankciók általában a tulajdon jelentős újraelosztásához vezetnek az államosítás, az elkobzás és gyakran a kriminalizálás révén.
Ez alól ma Oroszország sem kivétel”
– szögezte le, hozzátéve, hogy az oroszoknál tehát máris a tulajdon radikális újraelosztása zajlik, amiről „jórészt” nem számol be a média. Szerinte a háború növeli Putyin ellenőrzését az orosz társadalom felett, és súlyosan károsítja az orosz gazdaság hatékonyságát is, mivel a nemzetközi szankciók egyre nagyobb erővel sújtják az energia-, bank-, fegyverkezési és más kulcsfontosságú iparágakat.
Ezt alátámasztandó a szerző azzal érvel, hogy „mielőtt Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát, mintegy 500 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetéssel büszkélkedhetett. Ennek nagy része azonban nyugati vállalatoktól származott, amelyek azóta kijelentették, hogy el akarják hagyni az országot. Jeffrey A. Sonnenfeld, a Yale Egyetem munkatársa szerint több mint 1000 cég jelentette be, hogy a szankciók által megköveteltnél nagyobb mértékben csökkenti oroszországi tevékenységét. Több százmilliárd dollár értékű vagyon áll felvásárlás előtt, és bár a tulajdonosváltások fokozatosak és átláthatatlanok lesznek, az átalakulás jellege egyértelmű”.
Åslund kifejtette, hogy a külföldi tulajdon nagy része, ahogy a nagy energiacégek elhagyják Oroszországot, ottmarad, a kisebb orosz cégek pedig nemes egyszerűséggel felvásárolják azokat. A bankok kapcsán megjegyezte, hogy a „tulajdonviszonyaikban bekövetkező bármilyen változás azonban valószínűleg óvatosabban fog történni, mivel az orosz központi bank – amely a jelek szerint nagy befolyással bír Putyinra –
aggódik a bankszektor destabilizálódása miatt”.
A cikkben Åslund leírja, hogy szerinte az orosz államon kívül még „Putyin legfőbb szentpétervári cimborái” lesznek az újraelosztás haszonélvezői. Megemlíti, hogy „számos más, túlnyomórészt oligarchák tulajdonában lévő iparágat újraosztanak a lojálisak között. Nem véletlen, hogy azok, akik Oroszországban maradnak – és akikkel Putyin most körülveszi magát – általában azok, akiket valószínűleg letartóztatnának, ha külföldre mennének” – jegyezte meg a szerző.
„Természetesen Putyin kihasználta a helyzetet, hogy még jobban meggazdagodjon” – szögezte le Åslund, és megemlítette egy orosz luxushotel-komplexum lefoglalását, amelynek az értékét 1 milliárd dollárra becsülték, és amelyet „most lényegében Putyin kezébe adott egy olyan bíróság, amelynek döntéseit végső soron ő ellenőrzi”.
A szerző kifejtette azt is, hogy az orosz vagyont nyugaton is újraosztják majd: „az orosz vállalatokat arra kényszerítik, hogy eladják leányvállalataikat, vagy államosítással néznek szembe, mint például a Gazprom németországi gáztároló létesítményei, a Rosznyeft németországi olajfinomítója és a Lukoil szicíliai olajfinomítója esetében”.
„Bárhogy is alakuljon ez az újraelosztás Oroszországban, már most világos, hogy hatalmas vagyonok fognak összpontosulni az állam és a Putyinhoz legközelebb álló cimborák és bűnözők kezében, míg a külföldieket és az emigránsokat megfosztják tulajdonaiktól. A Kreml azonban a jelek szerint nem siet. Eddig az újraelosztást a hűtlenség büntetéseként alkalmazta. De ez nem akadályozta meg Putyint abban, hogy nyíltan vagyont foglaljon le magának” – zárta a cikkét Åslund.
Nyitókép: Vladimir Smirnov / SPUTNIK / AFP
***