Teljesen érthető, hogy a nyugati politikusok nem akarják megkérdezni a szavazóikat arról, hogy mit is kezdjenek a háborúval, meg szankciókról beszélnek áldozatok helyett, mert ha a nyugati polgár megtudná, hogy mibe is akarják belekergetni a felszínen erkölcsi alapon, valójában az USA nagyhatalmi érdekei vagy talán lázálmai alapján, rögtön elfelejtkezne az erkölcsi felháborodásáról. (...)
A nagybetűs NYUGAT azonban még sohasem hozott semmiféle áldozatot Közép-Európáért, Kelet-Európáért meg aztán végképp nem. 1914-ben az oroszok hoztak áldozatot a Nyugatért, a franciákért és az angolokért. 1941-ben aztán azt is megtapasztalhatták, hogy mennyit ér a német szövetség.
Most talán az a legfontosabb, hogy ne legyenek illúzióink, és ne adjunk nekik semmit önként és ingyen. Nem tartozunk nekik semmivel. És biztosak lehetünk benne, hogy bármikor ugyanúgy föláldoznak bennünket is, mint az ukránokat, ha éppen azzal lehet keresni néhány százmillió eurót.”