A múmiára több mint 15 méter mélyen, egy mészkőből készült szarkofágban találtak rá, egy Hekasepesz nevű férfié volt.
Egy több mint négyezer éves múmiára és négy sírra bukkantak Egyiptomban a Kairótól délnyugatra fekvő Szakkaránál – jelentette be az ásatást végző kutatócsoport csütörtökön.
A piramisairól híres szakkarai nekropolisz újonnan feltárt sírjai szakértők szerint az i.e. 2500 és 2100 közötti korszakból, az ötödik és a hatodik dinasztia idejéből származnak. A múmiára több mint 15 méter mélyen, egy mészkőből készült szarkofágban találtak rá, egy Hekasepesz nevű férfié volt – közölte az ország ókori műkincseit felügyelő régészeti tanács korábbi vezetője, az ásatásokat irányító Zahi Havasz világhírű régész, kiemelve, hogy
Ez lehet a legrégebbi, legjobb állapotban fennmaradt múmia, amelyet Egyiptomban eddig találtunk – tette hozzá Havasz. Több sírra is bukkantak, köztük van egy Hnúmdzsefef nevű papé, aki vélhetően az ötödik dinasztia idején élt, valamint egy Meri nevű, „a titkok őrzőjeként” is ismert tisztségviselő végső nyughelyét is feltárták. A sírokat a mindennapi életből vett rajzokkal díszítették. Az egy éve tartó ásatásokon emellett több szobrot, amulettet, valamint egy jó állapotban fennmaradt szarkofágot is felfedeztek. A Kairótól 30 kilométerre délre található Szakkaránál zajló ásatások az utóbbi években igen sikeresek voltak: tavaly öt négyezer éves sírt tártak fel, az ezt megelőző években pedig több száz színes koporsót is találtak, amelyekben a 26. dinasztia magas rangú államférfijainak és papjainak jó állapotban fennmaradt múmiái voltak.
Kedden a Kairói Egyetem tudóscsoportja bejelentette, hogy további részleteket sikerült kideríteniük az i.e. 300-ból származó múmiáról. CT-vizsgálattal megállapították, hogy a holttestbe helyezett amulettek és a temetési szertartás alapján az elhunyt valószínűleg magas társadalmi státuszú volt. A múlt héten az egyiptomi hatóságok azt közölték, több tucat, az i.e. 1800 és 1600 közötti időszakból származó temetkezési helyre bukkantak az ország déli részén található Luxorban,
Egyiptomban rendszerint nagy hírverés közepette jelentik be az új régészeti feltárásokat, annak reményében, hogy erősítik a turisztikai szektort, mely a pénzszűkében lévő ország egyik legjelentősebb bevételi forrásának számít. A turizmust a 2011-es belpolitikai feszültségek, valamint a koronavírus-járvány alaposan megtépázta, a tavaly kezdődött ukrajnai háború pedig további csapást mért a szektorra, Egyiptom ugyanis mind az ukrán, mind az orosz turisták kedvelt célpontja volt.
(MTI)
Nyitókép: KHALED DESOUKI / AFP
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Hunyadiék idején Európa gyengébb volt az iszlám birodalomnál, mégis szembe tudott szállni vele; ha a mai, sokkal erősebb Nyugat képtelen erre, magára vessen – vallja Raymond Ibrahim.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A miniszterelnök utasítására már 16 ügynökség működési engedélyét szántották be.
Izrael támadásba lendült.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
