Háromszáz nappal a háború kitörése után Zelenszkij az USA-ba utazik, ahonnan új rakétákkal és reményei szerint még több támogatással térhet majd haza.
Volodimir Zelenszkij szerdán Washingtonban lép fel. Találkozik Joe Biden elnökkel és beszédet mond majd a karácsony előtt még ülésező kongresszus előtt is. Ez az ukrán elnök első – hivatalos – külföldi útja a háború kitörése óta.
Szomorú évforduló, különösen ukrán és európai szempontból. A konfliktus szörnyű pusztítást végzett és végez Ukrajnában, emberek százezrei voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, az európai kontinenst addig is sújtó gazdasági válságot pedig még tovább mélyítette.
Van ugyanakkor egy másik, amerikai szempontból lényeges folyamat is, amely kedden vette kezdetét: a kongresszus ismét nekifutott a kormány jövő évi költéseit jóváhagyó törvény elfogadtatásának. A törvényhozás két szempontból is időbeli nyomás alatt áll: ha nem sikerül ezen a héten elfogadni a jogszabályt, akkor 2023 elején leállhat a teljes amerikai kormányzati gépezet, ahogy arra Donald Trump elnöksége alatt már volt példa.
De a demokratáknak azért is sietniük kell, mert január harmadikától már egy új kongresszus kezdi meg a munkát: a félidős választásokon a republikánusok elhódították a képviselőházat (a szenátusban, mint az közismert, nem sikerült többséget szerezniük), így a demokratáknak már csak a felsőházban van többségük, ilyen körülmények között pedig nehezebb lenne elfogadni a törvényt.
Zelenszkij tengerentúli útjának legfontosabb állomása tehát alighanem a Capitolium a legfontosabb állomása, nem is a Fehér Ház: ott most be kell biztosítani, hogy az amerikaiak továbbra is szorgalmasan öntsék a pénzt az ukránok felfegyverzésébe – ahogy azt az ukrán elnök a Netflix műsorában le is vezette.
Zelenszkij és az ukrán kormány aggodalma egyáltalán nem alaptalan:
hogy az USA-ban is következésképpen növekednek a megélhetés költségei – ők így már egyébként kisebbségben is vannak a teljes amerikai lakosságot tekintve.
De a Fehér Házban teendő látogatás sem csak afféle tisztelgő vizit lesz majd: Biden várhatóan itt jelenti majd be, hogy az USA Patriot légvédelmi rendszerekkel is támogatja majd az ukránokat – vagy más értelmezés szerint: járul majd hozzá az alapvetően orosz–ukrán kétoldalú konfliktus európai szempontból katasztrofális következményekkel járó elhúzódásához –, amit a kijevi rezsim már hosszú ideje követelt az Egyesült Államoktól.
Az nem kérdés, hogy az ukrán hadsereg nagy hasznát veszi majd a Patriot rakétáknak, hiszen a részben a polgári infrastruktúra ellen intézett orosz légitámadások egyre súlyosabb gondokat okoznak az ukránok mindennapi életében. Az ukrán katonák új fegyverek használatára történő kiképzése várhatóan harmadik országokban – minden bizonnyal Németországban és Lengyelországban – történik majd.
A nyitóképen: Volodimir Zelenszkij. Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Berliner Zeitung szerint Orbán határozottan képviseli saját politikáját kül- és belpolitikában egyaránt, addig Magyar Péter több érzékeny kérdésben – például Ukrajna vagy LMBTQ-jogok – „stratégiai hallgatással” operál.
A Fidesz frakcióvezetője szerint „tele a padlás idiótábbnál idiótább nyilatkozatokkal, ebből pedig nagyon nagy baj lehet”.
Óriási a tét Brüsszelben.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Így finanszíroznák Ukrajnát: az egyik az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, annak terhére történő hitelfelvétellel, a másik lehetőség az úgynevezett jóvátételi hitel.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
erre az évre 4,4 százalékos inflációt prognosztizál az MNB, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
