A közös nyilatkozat szerint az intézkedés következményekkel fognak járni a tálibokkal fenntartott kapcsolatokra.
Közös nyilatkozatban ítélte el az Európai Unió, annak több tagországa és néhány más állam, hogy az afgán felsőoktatásért felelős miniszter december 20-án azonnali hatállyal kitiltotta a nőket az egyetemekről Afganisztánban; a nyilatkozat aláírói arra figyelmeztetnek, hogy a lépésnek következményei lesznek a közép-keleti országgal fenntartott kapcsolatokra.
Az Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminiszterei, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője által közlemény szerint amellett, hogy Afganisztánban kitiltják a nőket az egyetemekről, elfogadhatatlan, hogy a lányok nem járhatnak középiskolába, valamint azok az intézkedések is, amelyek szerint az afganisztáni nők és lányok csak nagyon korlátozottan gyakorolhatják emberi és alapvető szabadságjogaikat.
A közlemény szerint
Az elmúlt közel másfél évben a tálibok nem kevesebb, mint 16 rendeletet fogadtak el, amelyek többek között korlátozzák a nők mobilitását, munkahelyüktől fosztják meg őket, teljes elkendőzöttséget írnak elő az öltözködést illetően, megtiltják a nőknek bizonyos közterületek használatát, és súlyos körülményeket teremtenek a nők számára azáltal, hogy a férfiak gyámsága alá helyezik őket. Ezek az intézkedések egyértelművé teszik, hogy a tálibok figyelmen kívül hagyják az afgán nép alapvető emberi és szabadságjogait. Bevezetésükkel a tálibok még jobban elszigetelik magukat az afgán lakosságtól és a nemzetközi közösségtől - húzták alá az aláíró országok.
A tárcavezetők hangsúlyozták, hogy az afgán nők találékonyságára és dinamizmusára van szükség a súlyos gazdasági és a megdöbbentő humanitárius helyzet enyhítésére Afganisztánban.
„Egy stabil, gazdaságilag életképes és békés Afganisztán csak akkor jöhet létre, ha minden afgán, beleértve a nőket és a lányokat is, teljes mértékben, egyenlően és érdemben vehet részt az ország jövőjének alakításában, és hozzá tud járulni fejlődéséhez” – fogalmaztak.
A közlemény aláírói arra szólították fel a tálibokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a nők és lányok egyetemi oktatásával kapcsolatos újabb elnyomó intézkedések bevezetésével, és vonják vissza a lányok középiskolába való bejutásának tilalmáról szóló döntést.
– tették hozzá.
A tálibok tavalyi hatalomátvétele után nemek szerint különítették el az oktatási intézményeket Afganisztánban, a legtöbb iskolából, köztük a középiskolákból is kizárták a nőket. Jelentősen korlátozták azt is, hogy milyen területeken tanulhatnak, szigorúan megtiltották például részvételüket az állatorvos-tudomány, a mérnöki tudományok, a közgazdaságtan, a mezőgazdaság és az újságírás területén. Emellett női hallgatókat csak nők vagy idősek taníthatnak.
(MTI)
Fotó: Hector RETAMAL / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
