meghatározni, mivel lőnek egy térségre, és az hova fog becsapódni.
Így képes döntést hozni arról, hogy fenyeget-e katonai objektumot vagy lakott területet a légitámadás, és van-e egyáltalán értelme elhárítani azt. Ezzel a döntéssel rakétatípustól függően több tízezer dollárt spórolhat az országnak a Vaskupola.
A radar ugyanis nem csak azokkal a tüzérségi rendszerekkel használható, amelyekkel Izrael alkalmazza: Castel elmondja, a radar „alkalmas a magyar tüzérségi tűzvezetésre is”, „legódarabként kell elképzelni, hiszen a szemet hozzá lehet kapcsolni más rendszerekhez, amit mondjuk a NATO használ”. Ebben a légvédelmi legóban a magyar iparnak is szerepe lesz, Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter szerint 2025-től magyar gyártású komponenseket is kapcsolnak majd a radarokhoz, illetve rendszeresítenek izraeli Spike páncéltörő rakétákat.
Rázós helyeken már bizonyított
A Vaskupola rendszert vagy annak egyes elemeit a világ számtalan konfliktusgócában használják. Örményország Iszkander-beszerzésére reagálva megvette az egész rendszert Azerbajdzsán, de használja az Egyesült Államok is, amely jelentős összegekkel szállt be a Vaskupola kifejlesztésébe. Románia intenzíven tárgyal Izraellel az egész rendszer megvásárlásáról, mert az Ukrajna elleni orosz támadás miatt veszélyben érzi légterét, és sajtóértesülések szerint Ciprus is a Vaskupola egy egyszerűsített változatával védekezne egy esetleges török légicsapástól. Irán elleni védekezésül Szaúd-Arábia szintén megvehette a rendszert, de ezt az izraeli fél nem erősítette meg. India és Dél-Korea a Vaskupola mintájára fejlesztenek saját légvédelmi rendszert kínai, pakisztáni, illetve észak-koreai potenciális csapások ellen.