Ukrán légvédelmi hiba okozhatta a lengyel rakétaincidenst – összefoglaló!

Kedd délután három óra 40 perckor egy detonáció hallatszott a lengyelországi Przewodów település közelében, hat kilométerre az ukrán határtól. Az első helyi lengyel források ismeretlen eredetű robbanásokról szóltak, majd a lengyel kormány órákig visszafogta a hivatalos tájékoztatást, hogy először megismerje a szakértők hiteles értékelését, és csak ezt követően történjen meg a nyilvánosság tájékoztatása. Annyit lehetett tudni, hogy a lengyel miniszterelnök az eset miatt összehívta a kormány Nemzetbiztonsági Tanácsát.

és az amerikai AP hírügynökség amerikai titkosszolgálati forrásra hivatkozva szintén rakétatámadásról írt. A Pentagon egyik sajtótitkára pedig arról beszélt, hogy az amerikai kormányzat is elemzi a történteket, és az Egyesült Államok kész a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikkely aktiválására, mondván: „minden NATO-terület minden egyes négyzetcentiméterét meg fogjuk védeni”.

Kedd este jelentették be végül, hogy egy rakéta maradványait találták meg, a becsapódás óriási krátert vájt a földbe, két személy pedig életét vesztette a robbanásban.

Az eset egyértelmű összefüggésben állt azzal, hogy az orosz haderő kedden elementáris erejű rakétatámadás-hullámmal árasztotta el az Ukrajna több városában fekvő energetikai célpontokat:

és az ukrán rakétavédelmi rendszerek a lövedékek háromnegyedét le tudták szedni. 

Kezdeti értékelések

Nyugati védelmi elemzők a megszerzett információk alapján szinte azonnal cáfolni kezdték, hogy szándékos orosz provokációról lenne szó, inkább egy eltévedt lövedéket vagy egy ukrán területek felett lelőtt, de a határ túloldalára, lengyel földre átesett rakétára gyanakodtak.

és az orosz katonai provokáció narratíváját magát nevezték a Nyugat részéről „szándékos provokációnak a helyzet eszkalálására”, majd orosz katonai elemzők jelezték, hogy a maradványok a bevetés során vélhetően meghibásodott ukrán SZ-300-as föld-levegő légvédelmi rakéták maradványai lehetnek. A baleset helyszínén készült, majd a közösségi médiában cirkuláló fotók alapján nyugati elemzők is egyetértettek abban, hogy ez egy orosz gyártmányú SZ-300-as rendszer lehetett, amelyet mind az orosz, mind az ukrán hadsereg használ, vagyis az eset akár ukrán navigációs hibából származó baleset is lehet.

Éjfél körül a lengyel külügyminisztérium bejelentette, hogy

ezért az eset magyarázatára bekérették Oroszország varsói nagykövetét.

Joe Biden nyilatkozik a lengyel esetről a G20-ak Bali szigetén tartott találkozóján november 16-án (forrás: SAUL LOEB / AFP)

Politikai szólamok

A nyugati, illetve a NATO-tagállamok vezetői azonnal átérezték a helyzet súlyát: ha bebizonyosodik az orosz provokáció, akkor az észak-atlanti védelmi szövetségnek szükségszerűen katonai választ kell adnia, az pedig a kiterjedt háború berobbanását eredményezheti. Ebből a felelősségből adódóan az első politikusi nyilatkozatok nagyon mérsékeltek voltak: az amerikai Fehér Ház és a Pentagon is azt hangsúlyozta, hogy tanácskoznak a lengyel szövetségesekkel, és először bizonyítékokat, biztos információkat akarnak az ügyben.

Hajnalban Joe Biden amerikai elnök szólalt meg először: azt nyilatkozta, hogy

– később névtelenségbe burkolózó amerikai katonai tisztségviselők nyilatkozták, hogy vélhetően egy orosz rakétára kilőtt ukrán elfogó rakéta csapódott be a lengyel határ mögött. Biden nyilatkozatát a Kreml szóvivője később elismerően „visszafogottnak és szakmainak” nevezte.

Az ENSZ főtitkára üzenetében jelezte, hogy alapvető fontosságúnak tartja, hogy a felek elkerülik a konfliktus eszkalációját, míg Macron francia elnök fontosnak találta, hogy az elhamarkodott reakciók helyett meg kell várni a vizsgálat hivatalos végeredményét. A belga védelmi miniszter szerint egyébként az előzetes vizsgálatok során a katonai szakértők orosz támadó rakéták, illetve egy ukrán befogó rakéta maradványait találták meg a lengyel területen.

Szerdán a lengyel elnök sajtótájékoztatóján közölte:

Andrzej Duda úgy vélte, a jelek szerint nem egy szándékos támadás, hanem egy „szerencsétlenül végződött baleset” történhetett.

Ukrajna egyelőre tagadja, hogy saját rakétája okozta volna a balesetet, de közös vizsgálatot, illetve abban ukrán részvételt kért az okok felderítésére.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszél a lengyel rakétafiaskó ügyében brüsszeli sajtótájékoztatóján november 16-án   –   forrás: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via AFP

A NATO következtetései

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-tagállamok nagyköveteinek szerdai rendkívüli tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján szintén az ukrán légvédelmi rendszer tevékenységének tulajdonította a lövedék becsapódását, hozzátéve:

és ezért a lengyel kormány sem kérte a kollektív védelemről szóló 5. cikkely szerint folyamat elindítását.

A NATO főtitkára nyilatkozatában megerősítette a védelmi szervezet folyamatos támogatását Lengyelország számára, jelezte, hogy a NATO-tagállamok légvédelmét az eset hatására meg fogják erősíteni, illetve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Ukrajna számára újabb légvédelmi rakétarendszereket kell küldeniük.

Nyitókép: Rendőrségi szakértők vizsgálják november 16-án a lengyelországi Przewodów közelében az előző nap becsapódott rakéta által okozott krátert ( HANDOUT / POLISH POLICE / AFP)