Pár éven belül bekövetkezhet Európa rémálma: a NATO védelmi biztosa a legrosszabbtól tart

Európa országainak, különösen a Baltikumnak fel kell készülnie a legrosszabbra.

Az unió védelmi biztosa szerint a háború lezárulta után új biztonsági rendszerre lenne szükség Európában. A tervekben Ukrajna is központi szerepet kaphat, mivel Andrius Kubilius „harcedzett” ukrán egységeket küldene az EU keleti határára, akár több tagállam területére is.

A Politico szerint Andrius Kubilius uniós védelmi biztos szerint a háború után Ukrajna haderejét is bevonnák az EU keleti határainak védelmébe, mintegy új védvonalként. A litván politikus arról beszélt Vilniusban, hogy a „harcedzett ukrán hadsereg” a békekötést követően akár a balti államokban, köztük Litvániában is állomásozhatna, a német és az amerikai egységek mellett.

Kubilius a Politico által idézett kijelentéseivel nem kertelt: szerinte
jó lenne, ha egy harcedzett ukrán hadsereg […] kész lenne jelen lenni a mi határvidéki országainkban.
A volt litván miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a felvetés nem helyettesítené sem a német páncélos brigád litvániai telepítését, sem a térségben rotáló amerikai csapatokat, és nem érintené a NATO kollektív védelmi garanciáit sem.
Az Euronews tudósítása szerint Kubilius abból indul ki, hogy Európának többféle biztonsági garanciára van szüksége, és nem elég kizárólag a NATO-ra támaszkodni.
Mi, litvánok megtanultuk a történelmünkből, hogy jobb több garanciát szerezni a biztonságunkra
– mondta, majd hozzátette: a NATO 5. cikkelyét európai uniós garanciákkal és egy működőképes mechanizmussal kellene kiegészíteni. A biztos szerint a fenyegetés valós, mivel több európai hírszerzés is úgy véli, Oroszország még az évtized vége előtt tesztelheti a NATO 5. cikkelyét. A Euronews kiemeli: az EU ugyan rendelkezik saját, 42.7-es kölcsönös védelmi klauzulával, de azt mindeddig jóval gyengébbnek tartották, mint az észak-atlanti szövetségét.
Ezt is ajánljuk a témában

Európa országainak, különösen a Baltikumnak fel kell készülnie a legrosszabbra.

Kubilius ezért egyszerre sürgeti a brüsszeli védelmi mechanizmusok megerősítését és az ukrajnai haderő bevonását.
Úgy fogalmazott, hogy a „harcedzett ukrán hadsereg” más európai országokban is állomásozhatna, és ez újabb biztosítékot jelentene a keleti tagállamoknak. A javaslat hátterében az amerikai katonai jelenlét változása is ott húzódik:
Washington a közelmúltban úgy döntött, nem küld újabb csapatokat Romániába a jelenlegi rotációja után.
A biztos szerdán további uniós védelmi csomagokat is ismertet, amelyek között szerepel a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia honvédelmi alkalmazása, valamint az európai katonai mobilitás gyorsítása. Kubilius szerint mindez csak úgy lehet teljes, ha a békekötés után Ukrajna hadereje is része lesz az európai biztonsági struktúrának.
Nyitókép: FADEL SENNA / AFP