Új határozatot fogadott el csütörtöki zárt ülésén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa, és ebben felszólítja Iránt, hogy sürgősen kezdje el az együttműködést a szakosított ENSZ-szervezettel a három be nem jelentett atomlétesítményben talált uránrészecskék ügyében folyó vizsgálatban – közölték diplomaták.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország által javasolt csütörtöki határozat idén a második, amely felszólítja Iránt az együttműködésre a vizsgálattal kapcsolatban. A vizsgálat eredményétől függ a 2015-ben Bécsben aláírt nemzetközi nukleáris megállapodás újraélesztése.
A határozatot a 35 tagú igazgatótanács 26 tagja támogatta, öten tartózkodtak, két ország nem volt jelen.
Ellene csak Oroszország és Kína szavazott – közölték a jelen lévő diplomaták. A határozat szerint az igazgatótanács döntése értelmében lényeges és sürgős, hogy Irán magyarázatot adjon az uránrészecskék eredetére, tegye lehetővé a létesítmények és a berendezések megvizsgálását és a mintagyűjtést bennük, valamint adjon választ a NAÜ valamennyi kérdésére. A kérdésben a testület által júniusban elfogadott első határozathoz képest a csütörtöki határozottabban fogalmaz és diplomáciai eszkalációt sejtet.
Az ENSZ BT-hez kerülhet az iráni atomprogram ügye
Ezenkívül kilátásba helyezi, hogy a NAÜ jelentést tesz a Biztonsági Tanácsnak arról: Irán nem tesz eleget az atomprogramjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek. „Iránnak el kellene kezdenie legalább a minimális együttműködést, nem pedig üres ígéreteket tennie” – áll az Egyesült Államok által röviddel a határozat elfogadása előtt kiadott közleményben. „Iránnak tisztában kell lennie azzal, hogy ha nem működik együtt legalább a szükséges szinten, akkor az igazgatótanácsnak további lépés meghozatalára kell felkészülnie a NAÜ Alapszabályának XII. cikke értelmében”.
Ez tartalmazza
az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulás lehetőségét, amelynek azután felhatalmazása lesz szankciók elrendelésére.
A 2015. évi atomalkuban Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében korlátozza atomprogramját. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, Irán pedig sorra bejelentést tett arról, hogy nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit.