Sosem szerzett diplomát, magyar felmenői vannak, szívós politikus, aki megbuktatta Netanjahut: ő Jair Lapid, Izrael új miniszterelnöke. Portrénk!
Amikor egy évtizede megkérdezték Jair Lapidot, akit éppen akkor választottak be az izraeli parlamentbe, a Kneszetbe, hogy szerinte miniszterelnökké választják-e majd őt a következő választáson, azt felelte, hogy igen. Ezzel az anekdotával kezdi Lapid portréját a New York Times, annak apropóján, hogy az egykori népszerű televíziós műsorvezetőt június 30-án iktatták be Naftali Bennett utódjaként, Izrael miniszterelnökeként, egészen a november 1-jén esedékes következő választásig (ami az ötödik lesz három éven belül).
Mint emlékezetes, a legutóbbi választásokat követően a jobboldali Benjamin Netanjahut nyolcpárti ellenzéki koalíció váltotta, mely a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalon át az arabokig terjedt, s melynek vezetője eddig a nemzeti-vallásos Naftali Bennett volt, aki rotációs megállapodást kötött a liberális-centrisra Jair Lapiddal. Bennett lemondását követően a koalíciós megállapodás értelmében Lapid követi őt.
Lapid 1963-ban született Tel-Avivban, talán jellemző módon riporterként töltötte katonai szolgálatát, írt több gyerekkönyvet és thrillert, volt amatőr bokszoló, majd miután elhagyta a tévés bizniszt, kipróbálta magát pénzügyminiszterként Netanjahu alatt és külügyminiszterként Bennett alatt. Jelenleg a Jes Atid, vagyis a Van Jövő pártot vezeti, mely a második legnagyobb párt az izraeli Kneszetben Netanjahu Likudja után.
Rajongói táborát nyilván részben jó megjelenésének is köszönheti, kritikusai viszont felemlegetik, hogy
ellentétben például az anyanyelvi Bennettel és az Amerikában hosszú éveket töltő Netanjahuval.
Izraeli programozók 2013-ban elindítottak egy robot-Lapid oldalt „Lapidomátor” néven, amely automatikusan generál Lapid-nyilatkozatokat, „szépeket és üreseket”, pont mint maga Lapid – jegyezte meg az egyik alkotó.
Pártját 2012-ben alapította, és meglepetésszerű eredményt ért el vele, hiszen 2013-ban a második helyet szerezte meg, akkor 19 képviselővel a 120 fős Kneszetben.
így a magas megélhetési költségekkel szemben és a vallásos fiatalok sorkatonaság alól felmentése ellen kampányolt. Az utóbbi időben jobboldali szavazókat is próbál megszólítani a gázai és iráni biztonsági fenyegetések felemlegetésével és az izraeli hadsereg befeketítésén dolgozó szélsőbaloldali civil szervezet, a Sovrim Stika kritizálásával.
Elemzők szerint Lapid sikere szívósságában keresendő, hiszen képes volt félretenni egóját, amikor a második legnagyobb párt vezetőjeként előre engedte Bennettet, akinek jóval kisebb támogatása volt a Kneszetben. Lapid korábban is belátta, hogy nála tapasztaltabb vagy bizalomgerjesztőbb politikusokat kell néha maga elé engednie, hiszen 2019-ben a Kék-Fehér szövetség részeként olyan megállapodást kötött, miszerint Beni Ganc volt vezérkari főnök lett volna győzelem esetén az első miniszterelnök. Végül tavaly Lapid kovácsolta össze azt a nyolcpárti koalíciót, mely sikeresen megdöntötte Netanjahu uralmát – emlékeztet a New York Times.
Mire számíthatunk Lapidtól? Lapid nézeteiről és külügyminiszteri terveiről korábban itt írtunk, most pedig röviden összefoglalva:
persze kérdéses, hogy erre végül talált-e érdemi partnert nyugaton az utóbbi egy évben.
Mivel egy kvázi ügyvezető kormány lehetőségei korlátozottak, ezért nem valószínű, hogy Lapid túl nagy változásokat fog hozni, de annyi előnye lesz, hogy a következő választásnak hatalmi pozícióból futhat neki. Továbbá fogadhatja majd Joe Biden elnököt július közepén, amikor az amerikai elnök megteszi első közel-keleti látogatását, amióta megválasztották – ez nyilván növelheti Lapid népszerűségét.
Mint a BBC utal rá, kihívás lehet viszont, hogy Netanjahu erős biztonságpolitikai profillal rendelkezik, és könnyen lefestheti majd Lapidot úgy, mint a tel-avivi liberális elit képviselőjét.
Lapid Magyarországgal való kapcsolata szempontjából meghatározó lehet, hogy
apja, a délvidéki származású Lampel Tamás (Tomi Lapid) korábban miniszter is volt liberális színekben Ariel Saron alatt. Lapid anyja szintúgy magyar, erdélyi származású írónő volt. Lapid korábban többször kritizálta Orbán Viktort, nemrég viszont Szijjártó Péter külügyminiszter posztolt róla, hogy telefonon beszélt Lapiddal, és biztosította őt Magyarország támogatásáról.
Eközben a holokauszt emlékezete igen fontos Lapidnak: apjának életéről – így a család második világháború alatti üldöztetéséről is – bestsellert írt (utóbbi magyarul is megjelent a Múlt és Jövő kiadó gondozásában), beiktatása előtt pedig a jeruzsálemi holokauszt-múzeumban, a Jad Vasemben tett látogatást. Ez az emlékezetpolitikai vonal akár a távolságtartásra is ösztökélheti őt a magyar vagy a lengyel kormányoktól.
Fotó: Andrew Harnik / POOL / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
Gyermekek, rabbik és holokauszt-túlélők estek áldozatul a Bondi Beachen történt támadásban – a kérdés most az, miért nem sikerült mindezt megelőzni.
Éppen azon a napon, amikor két iszlamista terrorista több mint egy tucat embert megölt Ausztráliában. Üdv a szép új világban.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
