Azt szeretnék, hogy Európa "egyetlen hangon" szólaljon meg, tudomást nem véve arról, hogy ennek garanciája éppen az eltörölni óhajtott konszenzus.
Petíciót indított nyolc európai parlamenti politikus, köztük a Magyarországot passzióból ekéző Guy Verhofstadt (Újítsuk meg Európát, Renew Europe) továbbá az Európai Parlament Spinelli csoportja azért, hogy eltöröljék a vétót az európai döntéshozatalban.
"A vétók megölik az európai egységet. Zsaroláshoz, hatékonyságvesztéshez, hitelvesztéshez és az EU-ba vetett hit elveszítéséhez vezetnek. Az egyhangúságon alapuló döntéshozatalnak mennie kell. Ilyen egyszerű. Írják alá a petíciót!" - buzdított aláírásra Twitter-fiókján Guy Verhofstadt.
amelytől az szervezők azt várják, hogy a médiumok is felkapják a hírt. A Precedens elébe ment a dolgoknak.
A politikusok azt szeretnék, hogy Európa előre menjen (sic!), s hogy olyan közösséggé váljon, amely gyorsan megtalálja a helyes válaszokat a válságokra.
Verhofstadték azonban azt vették észre, hogy az EU valahogyan mégis tehetetlen. Ennek oka egy „súlyos strukturális hiba”, nevezetesen az, hogy a fontos döntéseket csak a tagállamok konszenzusával lehet elfogadni.
Az indítványozók szerint a vétó nem demokratikus és akadályát képezi annak, hogy Európa egyetlen hangon szólalhasson meg (megjegyzendő, hogy az Európai Tanács éppen, hogy most hozza "egyhangúlag" a szavazatait...).
A petícióból természetesen a „magyarlengyelezés” sem maradhatott ki.
Az indítványozók negatív példaként emlegetik fel, hogy az Európai Tanács tagjai nemrégiben a Moszkva elleni hatodik szankciócsomagot jelentős részben a magyar érdekérvényesítésnek betudhatóan kivételekkel fogadták el. Szerintük továbbá Lengyelország és Magyarország vétó útján védelmezik egymást, éppen ezért az alapvető értékek és a jogállamiság veszélyben forog.
A megoldás tehát: a nemzeti vétó eltörlése az európai politikában.
Az indítványozók szerint „MOST” van itt a lehetősége ennek,
vélhetően az Európai Parlament azon uniós szerződés-módosítási javaslatára gondolva, amely az eredmények szintjén felér egy alkotmányozással.
Az indítványozók céljaik elérése érdekében konventet hívnának össze, csalódottak azonban amiatt, hogy néhány uniós tagállam kormánya ellenáll (egyébként az uniós soros elnökséget mostantól zsinórban két féléven át ellátó cseh és svéd kormány is).
A „Vétóellenes Szövetség” (No-Veto Alliance) a petíciót június 13-án indította útjára, egy nappal később nagyjából ezer támogatót volt képes megnyerni magának.
Vétó nincs, egyhangú döntéshozatal és konszenzus van
Habár az uniós politikában és az azt figyelemmel kísérő médiában a „vétó” kifejezés terjedt el, valójában ilyen az uniós szerződésekben nem szerepel. Az a döntéshozatali eljárás, amelyet Guy Verhofstadték megreformálnának, a tagállamok konszenzusára épül. Megjegyzendő, hogy vélhetően azért használják az immár igencsak lejáratott „vétó” kifejezést, mert
a „konszenzus”, az "egyhangúság" eltörlésével kampányolva még kevesebb szimpatizánst tudnának szerezni maguknak.
A konszenzusos döntéshozatalt ugyanis a legelegánsabb döntéshozatali eljárások között tartják számon. Eredménye a legmagasabb szintű politikai felhatalmazást feltételezi. Pont ez, vagyis a „semmit rólunk, nélkülünk”-elv garantálja azt, amit maguk Verhofstadték is kívánnak: hogy Európa egyetlen hangon legyen képes megszólalni.
Ha a petíció küldetése bármilyen formában is sikerrel járna (például valamilyen csoda folytán ilyen irányba módosítanák az Európai Unió alapító szerződéseit),
Ennek eredménye általánosságban az lenne, hogy egyes tagállamokat számukra kulcsfontosságú kérdésekben is könnyen leszavazhatnának az ellenérdekelt tagállamok.
Az EU döntéshozatali szabályai szerint a minősített többséget megkövetelő határozat akkor minősül elfogadottnak, ha a Tanács szavazó tagjai közül a részt vevő tagállamok népességének legalább 65 százalékát képviselő 55 százalék mellette szavaz. Éppen ezért ne csodálkozzunk azon, ha a passzátszelet Verhofstadték „demokratikus” Európájában a legnagyobb potenciállal bíró államok, azaz Franciaország és Németország diktálnák minden kérdésben – a továbbiakban bármiféle ellenállási opció nélkül.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Ne fusson, ki merre lát, mert még a végén az ő vagyonának a befagyasztása lesz a következő lépés. Kohán Mátyás írása.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Varga Barnabásról és Tóth Alexről is beszélt.
