Rádöbbent a brit lap: Orbán megingathatatlan, a többiek pedig csak sodródnak az árral
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Tizenhét órányi vezetés után megérkezett az ukrán fővárosba tudósítónk, Hölvényi Kristóf, aki egy csapat önkéntessel jutott be Kijevbe. Galéria.
Egy négyes konvoj tagjaként indul el délután Ternopilból Kijev felé Jászberényi Sándorral haditudósító kollégánk, Hölvényi Kristóf – akinek lembergi menekülthelyzetes fotóriportját itt tekinthetik meg.
Az út most is tankolással kezdődik – a háborús Ukrajnában kevés a nyitva tartó benzinkút, a töltőállomások előtt hosszú sorokban várakoznak az autók. Kristófék Magyarországról is vittek magukkal néhány marmonkanna üzemanyagot arra az esetre, ha megszorulnának az út során.
A konvoj maradék három tagja önkénteseket szállít a Kijevtől mintegy ötszáz kilométerre, nyugatra található Ternopilből.
Nem mindenki Kijevben fog harcolni – mondja Kristóf –, az önkénteseket majd a fővárosban osztják szét; van, aki a súlyos harcok áldozatául esett Harkivbe megy majd. Az egyik fiú, Alex például a saját Toyotájával indult útnak Ternopilból – meséli tudósítónk –, a nemzetközi jogot végzett fiatalember a családját hátrahagyva ragad fegyvert az ukrán főváros védelmében.
A kocsisor folyamatosan kapja az információkat arról, hogy merre biztonságos haladni. „Padlógázzal megyünk át Ukrajnán” – mondja Kristóf a telefonban a kijevi érkezést követően.
A borzasztó állapotú ukrán utakon ez nem kockázatmentes vállalkozás, de Kristóféknak szerencséje van, nem kapnak defektet.
A legtöbb faluban a helyiek már felállították az ellenőrzőpontokat, sok helyen a helyi átlagemberek végzik az áthaladók ellenőrzését.
„Látszik, ki a profi”
– mondja róluk Kristóf.
A checkpointokon dolgozók azokkal a fegyverekkel dolgoznak, amik éppen a kezükbe akadnak, sokak oldalán vadászfegyverek, pisztolyok lógnak. Az egyik ellenőrzőponton egyből fegyvert fognak a konvojt vezető autósra, de szerencsére hamar csillapodnak a kedélyek. Az ellenőrök főként fegyvereket keresnek az áthaladóknál – mondja Kristóf.
Az éjszaka éppen az egyik ellenőrzőponton éri a konvojt, nem haladhatnak tovább. A kocsiban mínusz négy fok volt az éjjel – meséli Kristóf –, napkeltekor pedig indul tovább a menet a főváros felé.
Kijev előtt egy nagyobb dugóba kerül a csapat: „Mindenki fejében megfordul, hogy ha most idecsapnának az oroszok, az elég rossz lenne” – emlékszik vissza a torlódásra tudósítónk. A sajtósokat és az önkénteseket szállító autók végül a sor elejére mehetnek, a fővárosba érve pedig feloszlik a csapat. Furcsa a búcsú – mondja Kristóf –, hiszen
hiába fűti őket a hazafias vágy.
A főváros környékén már a hadsereg végzi az ellenőrzéseket, katonai konvojokkal is találkozni. Kristóf azt mondja, egyelőre nem nagyon látszik a pusztítás nyoma a városban, de a minden sarkon megtalálható ellenőrzőpontok
„Borzasztó fáradtak vagyunk” – mondja a telefonban Kristóf: nagy nehezen sikerült szállodát találniuk Kijevben, holnap innen folytatják majd a munkát.