„Ha nem merül fel ellenérv, kevés ok akad engedélyezni a bálnavadászatot 2024-től”, amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak – szögezte le a kormánypartok közé tartozó Baloldali-Zöld Mozgalomban politizáló miniszter a Morgunbladid című izlandi napilap véleményrovatában megjelent írásában.
Kevés bizonyíték van arra, hogy ennek a tevékenységnek gazdasági előnye lenne"
– tette hozzá.
A 2019-ben felülvizsgált izlandi kvóták 2023-ig évente 209 közönséges barázdásbálna kilövését engedélyezik – amely a kékbálna után a második legnagyobb emlős –, valamint 217 csukabálnáét, amely a legkisebb cetfélék közé tartozik. Három év óta azonban az engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben.
Japán konkurencia
A leállás oka a japán konkurencia. Japán a bálnahús legfőbb felvevőpiaca. A távol-keleti ország 2019-től újból megkezdte a kereskedelmi bálnavadászatot, amióta kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC). 2018-ban, az utolsó nyáron, amikor még folyt bálnavadászat az izlandi vizeken, 146 közönséges barázdásbálnát és hat csukabálnát öltek le.
A bálnavadászat jelenleg Izlandon, Norvégiában és Japánban engedélyezett. Az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de Izland, amely ellenezte a döntést, 2003-ban ismét vadászni kezdett. Izlandon jelenleg egyedül a kékbálna vadászata tilos.
(MTI)
Nyitókép: Tom Grove / AFP