Nem fordul el a V4-től az új cseh kormány

Jól jellemzi a kort, amiben élünk az, ahogy az ötvenhét éves Petr Fiala Csehország miniszterelnöke lett. Miután az októberi képviselőházi választást követően az addigi miniszterelnök, Andrej Babiš bejelentette, hogy ellenzékbe vonul, sokpárti koalíciós tárgyalások kezdődtek Prágában, amik eredményre is vezettek – csakhogy addigra az idős és beteg köztársasági elnök, Miloš Zeman került annyira rossz egészségi állapotba, hogy nem tudta kinevezni az új kormány miniszterelnökét. Az államfőt alig engedték haza a kórházból, máris kénytelenek voltak visszavinni, mert pozitív lett a koronavírus-tesztje.

Így aztán

hiszen a köztársasági elnök az egész procedúrát egy furcsa plexikockából nézte végig.

2+3=1

A cseh belpolitikát figyelve gyakran lehet az az érzése az embernek, hogy valójában egy élőszereplős Hrabal-adaptációt lát, hiszen itt sincs hiány váratlan, meghökkentő, néha bohózatba illő fordulatokból.

A Mandiner hetilap szeptember 30-án megjelent számában részletesen is foglalkoztunk az idei választás kalandos előzményeivel, amik végül ahhoz vezettek, hogy Csehországnak ötpárti kormánya lesz majd nemsokára.

A választáson ugyan az Andrej Babiš-féle ANO 2011 szerezte meg a legtöbb mandátumot, de mivel az addigi koalíciós partnerei kiestek a képviselőházból, a többi párt meg nem akart vele összefogni, hamar világossá vált, hogy a milliárdos Babišnak nem kell új nyakkendőt vennie a miniszterelnöki beiktatására. Ez megnyitotta az utat a két nagy választási szövetség közötti koalíciós tárgyalások előtt.

Az egyik csapatot a Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek alkották, akik közösen Kalózok és Polgármesterek néven szálltak ringbe. A két társaság közül a Kalózok a balosabbak, a Polgármesterek inkább közép felé húznak. A másik csapatban három jobbközép-jobbos párt egyesítette erőit (ODS, KDU–ČSL, TOP 09), ők az egyszerűség kedvéért a Spolu, azaz az Együtt nevet választották maguknak, miniszterelnök-jelöltjükké pedig Petr Fialát tették, aki korábban miniszterként és a prágai Masaryk Egyetem rektoraként vált ismertté.

A két szövetség elég gyorsan, már október közepén megegyezett a kormányalakításról, mégpedig Fialával az élen.

– mondja lapunknak Tokár Géza felvidéki politikai elemző. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Kalózok magukhoz képest is elég gyengén szerepeltek a választáson, és csak négy mandátumot szereztek a képviselőházban. Ez azt jelenti, hogy a kormányalakításhoz amúgy nem is lenne rájuk feltétlenül szükség, mert a többség nélkülük is megvolna – ennek ellenére három tárcát is kaptak.

Minden kezdet nehéz (?)

De ha ilyen jól megértik egymást a pártok, akkor miért nincs még cseh kormány? A két szövetség már november elején aláírta a koalíciós megállapodást, de Fiala mégis csak a hónap végén esküdhetett fel. Ennek részben az az oka, hogy Miloš Zeman kórházban volt, és sokáig az volt az orvosai álláspontja, hogy nem képes köztársasági elnöki feladatai ellátására.

De nem is Zeman lenne az, ha a kórházból hazatérve nem üzente volna egyből meg, hogy az új kormány tizennyolc leendő miniszteréből tizenhét kinevezésével egyetért, de egy személyét sehogy sem tudná támogatni. Könnyen lehet, hogy az államfő így akarja tesztelni az új kabinet ellenálló-képességét, de Tokár Géza nem látja úgy, hogy Zeman el tudná szabotálni az új kormány megalakítását.

és az is nagyon valószínű, hogy nem ő lesz Petr Fiala legjobb barátja a következő időszakban. Fialának viszont van egy nagyon fontos ütőkártyája, mégpedig az, hogy Babišsal ellentétben neki van parlamenti többsége, így nincs annyira ráutalva Zeman jóindulatára.

Az új kormánynak azonban más nehézségekkel is szembe kell néznie – rögtön ott van például a költségvetési hiány problémája. Csehország eladósodottsága uniós viszonylatban nagyon alacsonynak számít általában, de – nem függetlenül a koronavírus-járványtól – a jövő évi büdzsé mégis 376 milliárd koronás (kb. 5,35 billió forint, ami csehországi árakon 723 077 vadonatúj Škoda Octavia ára; a szerk.) hiánnyal számol – magyarázza lapunknak az elemző. Az új kormány ebből nagyon szívesen csinálna 300 milliárdot, de ez azért nem ennyire egyszerű. Adóemelésekről szó sem lehet, hiszen

de az állami bürokrácián való spórolás sem tűnik olyan könnyű feladatnak, hiszen minisztériumokban eztán is bővelkedni fognak Prágában – összesen tizennyolc lesz belőlük.

Nem fordít hátat Prága a V4-nek

Lesz egy olyan tárca is, ami első körben a jövő év második felében startoló cseh uniós tanácselnökséghez kapcsolódó feladatokat menedzseli majd. Ha hinni lehet a különböző lapértesüléseknek, van miért aggódni a rendezvénysorozat kapcsán, mert Babiš miniszterelnöksége alatt a prágai adminisztráció nem igazán törte össze magát az előkészítési munkák során – és akkor a dolog politikai részéről nem is esett szó. Az új Európa-miniszter azért más, EU-hoz kapcsolódó ügyekben is megszólal majd Tokár Géza szerint, de attól az új kormány is messze van, hogy az eurooptimisták vezérszónoka legyen.

„Csehország uniópártisága abban nyilvánul majd meg, hogy

– magyarázza a Mandinernek Tokár.

Az elemző szerint ez leginkább a Kalózpárt aránylag gyenge muzsikálásának köszönhető, hiszen elsősorban ez az alakulat szerette volna, hogy Csehország kicsit jobban integrálódjon az Unióba. Cseh euró tehát nem lesz, de azért a kalózoknak sem kell teljesen elkeseredniük, hiszen a külügyi tárcát sikerült megszerezniük a koalíciós tárgyalások során. A külügyminisztériumban ráadásul az a Ján Lipavský lesz majd a főnök, akit Zeman semmiképpen nem akar a kormányban látni, hiszen a fiatal Lipavský teljesen eltérően látja a cseh külpolitika fő prioritásait, mind az oroszbarát államfő.

Magyar szempontból ez inkább csak azért érdekes, mert a Kalózpárt közel sem lelkesedik annyira a visegrádi együttműködésért, mint mondjuk az ANO 2011, ami még Orbán Viktort és a déli határkerítést is bevetette az idei kampányban. A kalózok inkább azt szeretnék, hogy a V4 egy gyakorlatias, laza érdekszövetség maradjon, és kevesebb legyen benne az a fajta ideológiai háborúzás, amit hazánk és Lengyelország kormányai folytatnak.

Tokár Géza szerint olyasmi várható, hogy a prágai külügy nyíltan elhatárolódik majd a budapestitől, de

A felálló cseh kormány életrevalóságát természetesen csak a gyakorlat határozhatja majd meg igazán. Egyelőre úgy tűnik, hogy a legfontosabb pozíciókba képzett, megfontolt miniszterek kerülnek majd, az új kabinet balra tolódását pedig a Spolu tagjai – Petr Fialával az élen – valószínűleg képesek lesznek megakadályozni. Ahogy a dolgok most állnak, az a bizonyos „prágai gyors”, amiről több magyarországi ellenzéki szereplő is lamentált a választási eredmények láttán, nem továbbít közvetlen kocsit Budapestre.

A nyitóképen: az új cseh kormánypártok képviselői a koalíciós megállapodás aláírása közben. Fotó: Michal Cizek / AFP