Soós Zoltán reagált arra, hogy Dan Tanasa feljentést tett Marosvásárhely új, kétnyelvű utcanévtáblái miatt.
„Nem fogunk ettől elállni, ha kell, újabb tanácshatározatot hozunk, amely alapján folytatjuk a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését” – jelentette ki Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester, miután Dan Tanasă AUR-képviselő „akcióba lépett” – számolt be a kronikaonline.ro portálja.
Ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, Marosvásárhely polgármesteri hivatala elkezdte kétnyelvűekre cserélni a város utcanévtábláit,
Soós Zoltán, a város élére egy éve választott független polgármester az MTI-nek adott nyilatkozatában a normalitás jelének tekintette, hogy egy több éve érvényben levő tanácshatározat alapján nekiláttak az utcanévtáblák lecserélésének.
Hozzátette: az új, zománcozott táblák kivitelezésére közbeszerzést írtak ki. A kék színű táblákon felül románul, alul pedig magyarul szerepel fehér betűkkel az utca neve, és a tábla jobb oldalán azt is feltüntették, hogy milyen házszámok találhatók a következő utcasarokig. Jelezte:
A kétnyelvű utcanévtáblákra a magyar feliratok és a magyar szimbólumok ellen indított pereiről elhíresült Dan Tanasă hívta fel a figyelmet kedden az egyik közösségi oldalon tett bejegyzésében.
Szerinte ugyanis jogerős bírósági ítélet helyezte 2019 áprilisában hatályon kívül a marosvásárhelyi önkormányzati testület kétnyelvű táblákról szóló határozatát. A mostani akciót pedig szerinte nem előzték meg a szükséges törvényes lépések.
A képviselő úgy vélte: az egy éve megválasztott Soós Zoltán polgármester és az RMDSZ-es városvezetés a sikertelenségét akarja azzal leplezni, hogy „visszatér az egyetlen témájához”, a közterületek kétnyelvű megjelöléséhez.
„Megengedhetetlen, hogy egy reformot és modernizációt remélő városban ugyanazokba az RMDSZ-es fogyatékokba ütközzünk, ahol a szobrok költöztetése, az utcák újranevezése, és az utcanévtáblák kihelyezése az egyedüli megvalósítások, míg a város román lakosai kénytelenek jó képet vágni a Soós úr által kijelölt kék sarokban” – írta a képviselő.
Reményét fejezte ki, hogy elszigetelt esetről van szó, és nem akarják megint az „örökös etnikai küzdelmekbe temetni a várost az érzékenységek felszításával”.
Soós Zoltán polgármester a képviselő bejegyzésére reagálva annak a jeleit vélte felfedezni, hogy Marosvásárhely lett Dan Tanasă „újabb túlélési helyszíne”. Magyarázatként hozzátette: Tanasă és társai abból élnek, hogy szítják a nemzetiségek közötti feszültséget.
„Mi nem fogunk ettől elállni, ha kell, hozunk újabb tanácshatározatot, amely alapján folytatjuk a kétnyelvű táblák kihelyezését, hiszen ez a normalitás Marosvásárhelyen. Sok erdélyi településen vannak kétnyelvű utcanévtáblák. Gondolom, hogy nem lesz semmi jogi akadálya annak, hogy ezt itt is megvalósítsuk” – jelentette ki a polgármester.
Ez a törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti.
A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
Marosvásárhely magyar lakosságának általános felháborodását váltotta ki 2015 márciusában a polgármesternek alárendelt helyi rendőrség azzal, hogy tetemes bírságot rótt ki a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) önkénteseire, akik maguk kezdtek kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Később a bírságokat érvénytelenítette a bíróság. Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 45 százalékát tette ki.
A nyitóképen Soós Zoltán / Facebook
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
Nagyon egyszerű oka van annak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem hozta a frászt Romániára.
Nem volt más választása Bukarestnek.
Molnár Csaba szerint a Magyarországon pénzt költő külhoni magyarokat sem illeti meg a hazai szavazati jog.
Bizonyára őket is megdorgálja majd a Nyugat és magyar liberális elit, amiért így szeretnék biztosítani a megfizethető energiát és az energiafüggetlenségüket.
Nagy teherrel járt a Puskás-díj.
Zelenszkij ukránbarát kormányt akar Magyarországon, Magyar Péter pedig hatalmat.
A hírhedt adatbázisban több külföldi politikus és újságíró neve is szerepel.
