Megválasztása után néhány órával, szerdán lemondott Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, miután a Zöld Párt kilépett a kormánykoalícióból az ellenzék által benyújtott alternatív költségvetési tervezet elfogadása miatt.
A lemondása utáni sajtótájékoztatón Andersson kifejtette: nem akar kormányt vezetni olyan körülmények között, amikor megkérdőjeleződhet a kabinet legitimitása. Andersson, aki egyben a Szociáldemokrata Párt vezetője és Svédország első női miniszterelnöke, mindazonáltal tájékoztatta Andreas Norlén házelnököt arról, hogy továbbra is érdekelt egy egypárti, szociáldemokrata kormány vezetésében.
Magdalena Andersson szerint „egy koalíciós kormánynak le kell mondania akkor, ha egy párt úgy dönt, hogy távozik”. Hozzáfűzte: „annak ellenére, hogy a helyzet a parlamentben változatlan, újra kell próbálkozni”.
A Zöldek azután döntöttek arról, hogy megvonják a támogatást, miután a parlament az ellenzék által benyújtott alternatív költségvetési tervezetet fogadott el Andersson megválasztása után. Per Bolund, a Zöldek szóvivője szerint ez volt az első alkalom, hogy a svéd parlament olyan költségvetési tervezetet fogadott el, amelynek tárgyalásában „radikális jobboldali párt is részt vett”, utalva a Svéd Demokraták (SD) nevű jobboldali pártra.
A Riksdagban, azaz a 349 fős, egykamarás svéd parlamentben szerdán 117 törvényhozó támogatta Andersson megválasztását, 174 szavazott ellene, 57 tartózkodott, egy képviselő pedig nem volt jelen. A svéd alkotmány értelmében a miniszterelnök addig kormányozhat, amíg a parlamentben a többség – legalább 175 törvényhozó – támogatja őt, vagy legalábbis nem szavaz ellene. A Szociáldemokrata Pártnak 100, míg koalíciós partnerének, a Zöldeknek 16 képviselői helyük van a törvényhozásban, a kormányon maradásukat elősegítő pártokkal együtt pedig 174 politikus támogatását élvezhetik.
Az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után, augusztusban jelentette be, hogy novemberben lemond kormányfői és szociáldemokrata pártelnöki tisztségéről. A volt kormányfő június végén elveszítette az SD által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, július elején azonban újra őt választották meg miniszterelnökké, véget vetve ezzel a kormányválságnak, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.
(MTI)
Fotó: Pontus LUNDAHL / TT NEWS AGENCY / AFP
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Olyan uniós tagállam csak egy van, ahol ellenzéki vezető lehet az, aki attól világosodott meg, hogy már nem tölthet be a házastársára/barátaira tekintettel vezető állásokat.
A jobboldali Új Társadalmi Szerződés (NSC) párthoz kötődő külügyminiszter újabb szankciókat javasolt Izrael ellen, például kereskedelmi tilalmat az illegális telepekről származó termékekre, illetve fegyverbeszerzések leállítását Izraelből.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Nem kellett sokat várni, azonnal lemondott a hajléktalanügyért is felelős államtitkár.
„Ezek az emberek tele vannak fojtott dühvel, ami teljesen elhomályosítja az elméjüket” – foglalta össze a véleményét Kötter Tamás.
Minket minden esetre megnyugtat, hogy most az ütközet végén, és nem az elején állunk egy oldalon a vlach nemzet nagyjaival.
