Pár órával megválasztása után le is mondott a svéd történelem első női miniszterelnöke

A lemondása utáni sajtótájékoztatón Andersson kifejtette:  nem akar kormányt vezetni olyan körülmények között, amikor megkérdőjeleződhet a kabinet legitimitása. Andersson, aki egyben a Szociáldemokrata Párt vezetője és Svédország első női miniszterelnöke, mindazonáltal tájékoztatta Andreas Norlén házelnököt arról, hogy továbbra is érdekelt egy egypárti, szociáldemokrata kormány vezetésében.    

Egy párt távozása borítja a teljes koalíciót

Magdalena Andersson szerint „egy koalíciós kormánynak le kell mondania akkor, ha egy párt úgy dönt, hogy távozik”. Hozzáfűzte: „annak ellenére, hogy a helyzet a parlamentben változatlan, újra kell próbálkozni”.      

A Zöldek azután döntöttek arról, hogy megvonják a támogatást, miután a parlament az ellenzék által benyújtott alternatív költségvetési tervezetet fogadott el Andersson megválasztása után. Per Bolund, a Zöldek szóvivője szerint ez volt az első alkalom, hogy a svéd parlament olyan költségvetési tervezetet fogadott el, amelynek tárgyalásában „radikális jobboldali párt is részt vett”, utalva a Svéd Demokraták (SD) nevű jobboldali pártra.    

A Riksdagban, azaz a 349 fős, egykamarás svéd parlamentben szerdán 117 törvényhozó támogatta Andersson megválasztását, 174 szavazott ellene, 57 tartózkodott, egy képviselő pedig nem volt jelen. A svéd alkotmány értelmében a miniszterelnök addig kormányozhat, amíg a parlamentben a többség – legalább 175 törvényhozó – támogatja őt, vagy legalábbis nem szavaz ellene. A Szociáldemokrata Pártnak 100, míg koalíciós partnerének, a Zöldeknek 16 képviselői helyük van a törvényhozásban, a kormányon maradásukat elősegítő pártokkal együtt pedig 174 politikus támogatását élvezhetik.   

A tervek szerint 2022. szeptember 11-én tartanak parlamenti választásokat

Az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után, augusztusban jelentette be, hogy novemberben lemond kormányfői és szociáldemokrata pártelnöki tisztségéről. A volt kormányfő június végén elveszítette az SD által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, július elején azonban újra őt választották meg miniszterelnökké, véget vetve ezzel a kormányválságnak, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.    

(MTI)

Fotó: Pontus LUNDAHL / TT NEWS AGENCY / AFP