Bár a tervezettnél gyorsabban haladnak a koalíciós tárgyalások, hamar felszínre kerültek a törésvonalak is Németország formálódó, balos kormánykoalíciójában.
„Már sok mindent leegyeztettünk”, de vannak „konfliktusaink, amikről még intenzíven beszélnünk kell” – jelentette ki Lars Klingbeil, a szociáldemokraták párttitkára kedden Berlinben a formálódó német kormánykoalíciót megalapozó koalíciós szerződés kapcsán.
A tervek szerint a jövő héten fogják bemutatni a koalíciós megállapodást, ami a minisztériumok elosztását is tartalmazni fogja. Az alakulóban lévő új német kormány személyi összeállításáról egyelőre elég keveset tudni. Az többé-kevésbé egyértelmű, hogy az új kancellár a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz, aki a negyedik Merkel-kormányban a szövetségi pénzügyminisztérium vezetéséért volt felelős. Egyébként éppen a pénzügyi tárca az, amivel kapcsolatban viszonylag sok találgatás látott napvilágot az elmúlt hetekben, hiszen mind a szabad demokraták, mind pedig a zöldek nagyon szívesen megkaparintanák ezt a minisztériumot.
A szabad demokraták természetesen vezetőjüket, Christian Lindnert látnák a legszívesebben a tárca élén, és a tényleges koalíciós tárgyalások megkezdése előtt tettek is pár erre irányuló kijelentést. Lindner ezután persze igyekezett kitérni a jövőjét firtató konkrét kérdések elől, hiszen a neve időközben a belügyminiszteri tisztséggel kapcsolatban is szóba került. A zöldek ezzel párhuzamosan társelnöküknek, Robert Habecknek kezdték vindikálni a pénzügyminisztérium vezetését, aztán olyan hírek is lábra kaptak a múlt héten, hogy végül lemondtak a tárcáról. A párt ezt persze hevesen cáfolta, de az tény, hogy az FAZ-hez eljutott egy olyan belső dokumentum, amely szerint
A külügyminisztériuméra viszont például igen.
Konfliktusok tehát valóban vannak a formálódó új koalícióban részt vevő pártok között, amik nem csak a tárcaelosztások egyelőre még elméleti problémájánál mutatkoznak meg. Ennél jóval akutabb kérdés a koronavírus-járvány kezelése, amire egy új jogszabályt szeretnének bevezetni a jelzőlámpa-koalíció pártjai.
A jelenlegi védekezést megalapozó rendelkezéseknek ugyanis hamarosan lejár a hatálya,
A fertőzés elleni védekezésről szóló törvény kapna egy új záradékot, ami lehetővé tenné, hogy a tartományok szigorúbb korlátozásokat vezessenek be az oltatlanok számára. A törvénymódosítás azt is megtiltaná az oltatlanoknak, hogy negatív teszt hiányában buszra vagy vonatra szálljanak (3G-szabály).
A jogszabály szigorítása természetesen okozott belső feszültségeket a koalíciós pártok között, hiszen nagyon különböző a hozzáállásuk a járványkezeléshez. Akadnak olyan pártok, akik szinte fetisizálják a minél szigorúbb intézkedéseket, míg az FDP éppen annak köszönheti idei, viszonylag jó választási eredményét, hogy az eddigi járványkezelés során enyhén lockdown-kritikus hangokat ütött meg.
amikor hétfő délben Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője bejelentette: a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy bizonyos foglalkozásoknál be kellene vezetni az oltási kötelezettséget, és ennek megfelelően fognak haladni a törvényalkotás terén.
Göring-Eckardt azonban félreérthetett valamit, mert nem sokkal később kiderült, hogy közel sem akkora az egyetértés ebben a kérdésben, mint gondolta – elsősorban az FDP részéről jelezték, hogy nincs itt semmiféle konszenzus a kötelező oltásról. A zöldpárti frakcióvezető ezután egy sajtótájékoztatón interpretálta sajátosan az idősotthonokban bevezetendő tesztkötelezettség kérdését – SPD-s és FDP-s kollégái őszinte meglepetésére.
Ami a szabad demokratákat illeti, a járványkezelés tekintetében egyre inkább úgy tűnik, hogy kénytelenek lesznek lenyelni egy pár békát, ami komoly hitelességi problémákat okozhat Christian Lindner alakulatánál. Lindner a választási kampányban azt mondta, hogy politikai garancia kellene arra, hogy nem lesz újabb lockdown Németországban. Ehhez képest egyre inkább úgy tűnik, hogy előbb-utóbb csak bezárkózik az ország, ami nem is lenne akkora csoda az egyre magasabb fertőzésszámok és a lassan megtelő intenzív osztályokról szóló hírek fényében.
Egyelőre tehát az látszik, hogy Németország új kormányát
Ezek most az óvatos kommunikáció órái a német politikában, miközben legalább ekkora szükség lenne a gyors és határozott intézkedésekre is. Ki tudja, talán Olaf Scholz csinálja a legügyesebben – az új kancellár elődje stílusát átvéve most a háttérből figyeli az eseményeket, és nem is nagyon avatkozik közbe. Majd december 6-a után – ha minden a tervek szerint alakul, a Mikulás kancellári beiktatást fog hozni Scholznak.
A nyitóképen: Olaf Scholz (j) és Christian Lindner egyeztet a szövetségi parlamentben. Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot egy drámai pillanatban.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A paksi bővítés lehet az apropó.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
