Még meg sem alakult, de máris megosztott az új német kormány
2021. november 17. 07:01
Bár a tervezettnél gyorsabban haladnak a koalíciós tárgyalások, hamar felszínre kerültek a törésvonalak is Németország formálódó, balos kormánykoalíciójában.
2021. november 17. 07:01
p
3
31
56
Mentés
„Már sok mindent leegyeztettünk”, de vannak „konfliktusaink, amikről még intenzíven beszélnünk kell” – jelentette ki Lars Klingbeil, a szociáldemokraták párttitkára kedden Berlinben a formálódó német kormánykoalíciót megalapozó koalíciós szerződés kapcsán.
A tervek szerint a jövő héten fogják bemutatni a koalíciós megállapodást, ami a minisztériumok elosztását is tartalmazni fogja. Az alakulóban lévő új német kormány személyi összeállításáról egyelőre elég keveset tudni. Az többé-kevésbé egyértelmű, hogy az új kancellár a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz, aki a negyedik Merkel-kormányban a szövetségi pénzügyminisztérium vezetéséért volt felelős. Egyébként éppen a pénzügyi tárca az, amivel kapcsolatban viszonylag sok találgatás látott napvilágot az elmúlt hetekben, hiszen mind a szabad demokraták, mind pedig a zöldek nagyon szívesen megkaparintanák ezt a minisztériumot.
A szabad demokraták természetesen vezetőjüket, Christian Lindnert látnák a legszívesebben a tárca élén, és a tényleges koalíciós tárgyalások megkezdése előtt tettek is pár erre irányuló kijelentést. Lindner ezután persze igyekezett kitérni a jövőjét firtató konkrét kérdések elől, hiszen a neve időközben a belügyminiszteri tisztséggel kapcsolatban is szóba került. A zöldek ezzel párhuzamosan társelnöküknek, Robert Habecknek kezdték vindikálni a pénzügyminisztérium vezetését, aztán olyan hírek is lábra kaptak a múlt héten, hogy végül lemondtak a tárcáról. A párt ezt persze hevesen cáfolta, de az tény, hogy az FAZ-hez eljutott egy olyan belső dokumentum, amely szerint
a Zöldek sem a belügyminisztérium, sem a pénzügyminisztérium vezetésére nem tartanak igényt.
A külügyminisztériuméra viszont például igen.
FDP és Zöldek: hol az egység?
Konfliktusok tehát valóban vannak a formálódó új koalícióban részt vevő pártok között, amik nem csak a tárcaelosztások egyelőre még elméleti problémájánál mutatkoznak meg. Ennél jóval akutabb kérdés a koronavírus-járvány kezelése, amire egy új jogszabályt szeretnének bevezetni a jelzőlámpa-koalíció pártjai.
A jelenlegi védekezést megalapozó rendelkezéseknek ugyanis hamarosan lejár a hatálya,
a megváltozott járványhelyzet pedig újakat kíván – méghozzá elég szigorúakat.
A fertőzés elleni védekezésről szóló törvény kapna egy új záradékot, ami lehetővé tenné, hogy a tartományok szigorúbb korlátozásokat vezessenek be az oltatlanok számára. A törvénymódosítás azt is megtiltaná az oltatlanoknak, hogy negatív teszt hiányában buszra vagy vonatra szálljanak (3G-szabály).
A jogszabály szigorítása természetesen okozott belső feszültségeket a koalíciós pártok között, hiszen nagyon különböző a hozzáállásuk a járványkezeléshez. Akadnak olyan pártok, akik szinte fetisizálják a minél szigorúbb intézkedéseket, míg az FDP éppen annak köszönheti idei, viszonylag jó választási eredményét, hogy az eddigi járványkezelés során enyhén lockdown-kritikus hangokat ütött meg.
A belső feszültségek aztán hamar külső feszültségekké váltak,
amikor hétfő délben Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője bejelentette: a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy bizonyos foglalkozásoknál be kellene vezetni az oltási kötelezettséget, és ennek megfelelően fognak haladni a törvényalkotás terén.
Göring-Eckardt azonban félreérthetett valamit, mert nem sokkal később kiderült, hogy közel sem akkora az egyetértés ebben a kérdésben, mint gondolta – elsősorban az FDP részéről jelezték, hogy nincs itt semmiféle konszenzus a kötelező oltásról. A zöldpárti frakcióvezető ezután egy sajtótájékoztatón interpretálta sajátosan az idősotthonokban bevezetendő tesztkötelezettség kérdését – SPD-s és FDP-s kollégái őszinte meglepetésére.
Ami a szabad demokratákat illeti, a járványkezelés tekintetében egyre inkább úgy tűnik, hogy kénytelenek lesznek lenyelni egy pár békát, ami komoly hitelességi problémákat okozhat Christian Lindner alakulatánál. Lindner a választási kampányban azt mondta, hogy politikai garancia kellene arra, hogy nem lesz újabb lockdown Németországban. Ehhez képest egyre inkább úgy tűnik, hogy előbb-utóbb csak bezárkózik az ország, ami nem is lenne akkora csoda az egyre magasabb fertőzésszámok és a lassan megtelő intenzív osztályokról szóló hírek fényében.
Egyelőre tehát az látszik, hogy Németország új kormányát
még a hivatalos megalakulása előtt komoly kihívások elé állítják a pozícióharcok és a járványügyi korlátozások.
Ezek most az óvatos kommunikáció órái a német politikában, miközben legalább ekkora szükség lenne a gyors és határozott intézkedésekre is. Ki tudja, talán Olaf Scholz csinálja a legügyesebben – az új kancellár elődje stílusát átvéve most a háttérből figyeli az eseményeket, és nem is nagyon avatkozik közbe. Majd december 6-a után – ha minden a tervek szerint alakul, a Mikulás kancellári beiktatást fog hozni Scholznak.
A nyitóképen: Olaf Scholz (j) és Christian Lindner egyeztet a szövetségi parlamentben. Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Christian Lindner a költségvetés elfogadása előtt pár nappal ultimátumszerű dokumentumot küldött koalíciós partnereinek, teljes gazdasági fordulatot követelve. A követeléseit valószínűleg nem fogják teljesíteni, ami viszont a kormány összeomlásához vezethet.
Közismert, hogy hazánkra első számú kereskedelmi partnerünkként Németország hatása a legerőteljesebb. Épp ezért ad aggodalomra okot, amire Orbán Viktor is rámutatott.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 56 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2021. november 17. 11:21
A koaliciók, pláne ilyen heterogén összefogások, mindig feszültségekkel járnak, hisz fából igyekeznek vaskarikát készíteni.
De a mai világ is abszurd elvárásokkal szembesíti a politikát :
A környezetnek az használ, ha minél kevesebbet fogyasztunk, mert azzal kiméljük leginkább a forrásokat (amik egyenlöre csak korlátozottan állnak rendelkezésünkre), miközben a mostani gazdasági rendszer érdeke pont az, hogy minél többet fogyasszunk...
A lengyelek helyében az összes migránst ráengedném a németekre. A németek ott vágnak alájuk ahol csak tudnak, ráadásul miközben az összes politikusuk nyitott határokról beszél és nem támogatja az EU külső határvédelét, a saját határukat már akkor lezárják, ha csak pár migráns megy át azon.
Ezzel automatikusan német problémát csinálnak a lengyelből és röhöghetnek, ahogy a kibaszott nagy arcú német libernyákok szembesülnek a kihívással.
Orbán amúgy 2015-ben pontosan ezt csinálta, azóta ott ütik a német politikusok ahol tudják, de rbán jól tudta, nem ezek a német pöcsfejek fogják újraválasztani, hanem a magyar nép.
Dirk Wiese (SPD; j), Katrin Göring-Eckardt (Zöldek) és Marco Buschmann (FDP)
Ez a három arc - vérfagyasztóan zombik, nincs emberi arca egyiknek sem, ez komoly.