Korlátozni kezdik a menekültek támogatását Németországban
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
Bajorország katasztrófahelyzetet hirdet a sok súlyos beteg miatt, Ausztriában pedig már egy nagyobb házibulit is be kell jelenteni a hivatalban – alakul a covid-rémálom Közép-Európában.
A gondtalannak tűnő nyár után november elejére Európa-szerte kezdik túllépni a mindeddig legsúlyosabb második és harmadik hullám esetszámait a koronavírus-járvány negyedik hullámának adatai.
Az oltási kampány a kontinens legtöbb országában folyamatosan haladt az elmúlt hónapokban és halad jelenleg is, de a teljes átoltottságot sehol nem sikerült elérni – és akadnak olyan országok is, ahol a már oltottakra sem várnak nyugodt hónapok, hiszen a különböző jogszabályok továbbra is különböző korlátozásokat és megkötéseket írnak elő a számukra.
Orbán Viktor 2020 tavaszán kijelentette, hogy Magyarország számára Ausztria a járványlaboratórium. A magyar kormány ettől függetlenül rendre enyhébb járványügyi korlátozásokat hozott a bécsinél – nyugati szomszédainkat kétszer is lockdownba küldték (a keleti tartományokban háromszor is) és a híres-hírhedt FFP2-es maszk viseletét is előírták nekik. Ennek eredményeként Ausztriában összességében enyhébb lefolyású volt a második és harmadik hullám, mint hazánkban, ami a halálozások számán is meglátszik: Magyarországon e sorok írásáig húszezerrel több áldozatot követelt a covid-19, mint nyugati szomszédunknál.
Az átoltottságot tekintve az osztrák oltási kampány eddig sikeresebb volt, mint a hazai, még ha nem is sokkal. Ausztriában a teljes lakosság körülbelül 64 százaléka vette fel eddig mindkét oltását. Ennek látható eredményei vannak: bár most
több mint tízezerrel több aktív koronavírusos eset van Ausztriában, mint az eddig legsúlyosabb második hullám tetőzésekor,
a kórházi és intenzív ellátást igénylők száma mégis körülbelül 60 százalékkal alacsonyabb, mint akkor (3942 vs. 1664, illetve 709 vs. 382).
Az osztrák kormány ennek megfelelően egyelőre nem is rendelt el lockdownt, de ez nem jelenti azt, hogy nem hoztak egy sor járványvédelmi intézkedést, amik
egy része nem csak életszerűtlennek, hanem kifejezetten ijesztőnek is hat.
A hétfőtől érvényes szabályok tovább szigorították a belépést egy sor helyre, például az éttermekbe, mozikba, sportcsarnokokba és kórházakba. Ezeken a helyeken eddig az úgynevezett 3G-szabály volt érvényes (geimpft, getestet, genesen, azaz oltottak, teszteltek és gyógyultak léphettek be), hétfőtől viszont már csak a 2G-szabálynak megfelelő emberek látogathatják ezeket a helyeket, vagyis a PCR-teszt már nem elegendő a belépéshez. Az egészségügyi intézmények zárt tereiben továbbra is az FFP2-es maszkot kell viselni.
A háttérben meghúzódó kormányzati szándék világos: el kell érni, hogy minél többen vegyék fel az oltást. Ilyen szigorításra korábban Franciaországban is láttunk példát, de ott a kormány a tiltakozások hatására végül valamelyest enyhített a szigorú szabályokon.
Az új osztrák szabályozás szigorúbb kereteket állapít meg a rendezvényszervezők számára is. Eszerint
az ötvennél több ember részvétele mellett zajló rendezvényeket egy hétre előre be kell jelenteni,
ki kell nevezni egy covid-felelőst és egy fertőzésmegelőzési koncepciót is be kell mutatni. A 250-nél több fő részvételével zajló rendezvények megtartása külön eseti engedélyhez kötött 2021-ben Ausztriában, ráadásul itt is csak a 2G-szabálynak megfelelő vendégek lehetnek a résztvevők között.
Aki esetleg úgy érezné, hogy Bécs átesik a ló túloldalára a szabályozással, vessen egy pillantást az oltásokra vonatkozó új szabályokra is: az oltási igazolvány újabban már csak a második oltás utáni kilencedik hónapig érvényes, utána harmadik dózist kell beadatni. Az egydózisú Janssen-vakcinával oltottak számára jövő márciustól lesz kötelező a második dózis beadatása.
Azon túl, hogy a járványügyi adatok tekintetében egyáltalán nem észszerűtlen döntés szigorítani az eddigi szabályokon, Ausztria mintha afféle covid-disztópiába csúszna át éppen. Az Osztrák Néppárt vezette bécsi kormány jól bevált recepthez nyúl vissza, amikor ismételten biztonsági kérdést kreál a koronavírus-járványból, hiszen
az elmúlt másfél év szigorú járványvédelmi intézkedései folyamatos népszerűséget hoztak az ÖVP-nek,
amit az egykori kancellár, Sebastian Kurz folyamatos korrupciós botrányai sem tudtak kikezdeni hosszú ideig. Az Alexander Schallenberg korábbi külügyminiszter vezette kabinet legitimitása megerősödését várja attól, hogy erős kézzel igyekszik fellépni, de persze kérdéses, hogy a lockdwonból lockdownba küldött, FFP2-es maszkban szuszogó osztrákok mennyire lesznek erre vevők hosszú távon.
A legtöbb releváns politikai párt persze a szigorítások rendszere mellett áll, egyedül a Szabadságpárt (FPÖ) az, amelyik vállaltan ellenzi a szigorításokat. Herbert Kickl, a párt elnöke még októberben vont párhuzamot az oltatlanokkal szembeni korlátozások és az osztrák történelem legsötétebb időszaka között, hozzátéve, hogy szerinte a kormány a szabadságuktól való megfosztásukkal zsarolja az oltatlanokat.
A járvány negyedik hulláma Németországban is újabb korlátozásokat hoz magával. Németország helyzete a szövetségi államforma miatt mindig is különleges volt a koronavírus-járvány kezdete óta, mert
a föderalizmus széles körű autonómiát biztosít az egyes tartományi kormányok számára,
viszont esetenként eléggé megnehezíti a közös fellépést bizonyos kérdésekben. Ilyen a járványkezelés is, ami alapvetően a tartományok hatáskörébe tartozik, és a szövetségi kormánynak nem sok beleszólása van. Alapvetően, hiszen az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy Angela Merkel és kabinetje a kialakult helyzetre jól reagálva beavatkozott a járványkezelésbe – más kérdés, hogy ez a beavatkozás szinte teljesen átláthatatlan és gyakran megkésett volt.
A Merkel-kormány és a covid-19 negyedik hulláma között persze adott az a lényegi különbség, hogy a Merkel-kormány le-, a negyedik hullám pedig beköszönőben van éppen, így ismét nagyobb önállóság jut a tartományoknak a járványkezelésben. Erre szükség is van, mivel
a negyedik hullám nagyon különböző módokon érinti Németország egyes területeit.
Az országban egy nagyon látványos észak-déli és kelet-nyugati megosztottság figyelhető meg, ami alapján az mondható el, hogy minél északabbra és nyugatabbra helyezkedik el egy tartomány, annál kevésbé érinti eddig a járványhullám. És megfordítva: minél délebbre és minél keletebbre megyünk, annál magasabb incidenciaértékekkel találkozunk. Az egykori keletnémet tartományok közül Szászország és Türingia járásaiban a legmagasabb országszerte az incidencia, de rossz a helyzet Bajorországban és a vele szomszédos Baden-Württembergben is.
A szász tartományi egészségügyi minisztérium november 10-én 6412 új koronavírusos esetet jelentett (vö.: a négymilliós Szászországban 6412, a 9,8 milliós Magyarországon 8434 új fertőzést regisztráltak ugyanezen a napon), ami illeszkedik az elmúlt négy hét emelkedő trendjéhez. A tartományban a legtöbb helyen már az osztrákhoz hasonló 2G-szabályok érvényesek, de nem is ez az, amiért kiemeltük Szászországot. Ebben a tartományban a legalacsonyabb ugyanis az átoltottság országszerte: a szászoknak csak körülbelül 57 százaléka vette fel eddig mindkét oltását, ami még kelet-németországi összehasonlításban is gyenge eredménynek számít. A legrosszabb hétnapos fertőzési átlagokat három járás (a csodás Elba-völgyről nevezetes Szász Svájc–Érhegység-kelet, a porcelánjáról híres Meißen és végül a szebb napokat is látott iparváros Bautzen és környéke) produkálja, ahol az eddigi hullámok alatt is kiemelkedően sok fertőzést regisztráltak. Érdekes módon
ezek a járások számítanak a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) legfontosabb fellegvárainak is.
Az AfD az idei szövetségi választások előtt leginkább saját magával volt elfoglalva, de lockdown- és oltáskritikus hangokra azért így is futotta tőlük, ami legalábbis magyarázhatja, hogy miért lehet ennyi új fertőzés ezeken a vidékeken.
A valódi kérdés azonban mégsem az, hogy a szélsőjobboldali politikai nézetek együtt járnak-e az oltásellenességgel – hiszen erre nem nehéz választ adni –, hanem az, hogy mi okozhatta azt az általános bizalomvesztést a mainstream pártokban és az orvostudományban, ami miatt Németországnak ezen a festői vidékén még a negyedik hullámban is úgy tombol a járvány, mint szinte sehol máshol az országban.
Egy házzal odébb, Bajorországban sem sokkal szívderítőbb a helyzet, pedig ott Markus Söder CSU-elnök és covidpápa uralkodik. Söder az elmúlt koronavírus-hullámok alatt azzal tett szert országos népszerűségre, hogy mindaddig példátlanul szigorú járványvédelmi intézkedéseket vezetett be a tartományban. A fantasyrajongó bajor ezt a népszerűséget részben kancellárjelölti ambícióinak táplálására használta fel, de ezt a vállalkozását nem koronázta siker.
Szövetségi összehasonlításban a bajorországi oltási kampány sem tűnik túl sikeresnek. A tartomány lakosságának csak kicsivel több mint 65 százaléka kapta meg eddig mindkét szurit, ami elmarad a németországi átlagtól – a fertőzésszámok viszont a legtöbb járásban jóval az országos szint felett alakulnak. A helyzet olyan rossz, hogy
Södernek szerdán katasztrófahelyzetet kellett hirdetnie Bajorországban,
amit az indokol, hogy a tartomány kórházainak intenzív osztályain már csak nagyon kevés férőhely áll rendelkezésre, sőt, több intézményben már nem is tudnak új betegeket fogadni. A kihirdetett katasztrófahelyzet, ami átfogó koordinációt tesz lehetővé az egyes kórházak között, nem ismeretlen eszköz a bajor kormány kezében, elvégre a második és harmadik hullám alatt is használták már. Bajorországban újra kinyitottak az oltóközpontok is – de kérdéses, hogy a 2- és 3G-szabályok rendszere, az FFP2-es maszk és a távolságtartás rendszere elegendő lesz-e ahhoz, hogy megállítsa a rémálmot a tartományban.
Markus Söder szerint nincs ok az optimizmusra: „Szörnyű tél fenyeget. Az, ami most néhány tartományban történik, csak az előfutára az országos eseményeknek” – mondta.
A nyitóképen: oltásra várók egy stuttgarti oltóbusz előtt. Fotó: THOMAS KIENZLE / AFP