Negyedik hullám és oltásellenesség: kétfrontos háború vár Macronra

Hétfő óta csak védettségi igazolvánnyal – pass sanitaire-rel – lehet kávézóba menni, távolsági vonatra ülni és kórházba került rokonokat látogatni Franciaországban egy új jogszabály értelmében, ami hamarosan további korlátozásokat is életbe léptet majd az országban. Az elmúlt héten minden nap több mint húszezer új koronavírusos fertőzést jelentettek Frankhonban, ami meredek emelkedést jelent a csendesebb júliusi időszakhoz képest. A negyedik hullám tehát megérkezett Franciaországba, a franciák jó része viszont egyáltalán nem szeretne sem oltást, sem pedig korlátozásokat. Emmanuel Macron köztársasági elnöknek viszont nem csak a járvány miatt kell aggódnia, hiszen jövő áprilisban a második elnöki ciklusáért száll majd ringbe, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy könnyen legyőzi-e a Front national jelöltjét, Marine Le Pent.

Laisse pas traîner ton fils si tu veux pas qu’il glisse

Az előző három koronavírus-hullám franciaországi lefolyását tekintve teljesen érthető, hogy Párizs igyekszik elébe menni a nagy bajnak, és még egy viszonylag alacsony napi fertőzésszámnál próbál védekező intézkedéseket életbe léptetni. A hangsúly jelen esetben azon van, hogy „próbál”, mert az eddigi hullámok tapasztalatai is azt erősítik meg, hogy az öntudatos franciák torkán nem valami egyszerű olyan intézkedéseket lenyomni, amik – járványhelyzet ide vagy oda – személyes szabadságukban korlátozzák őket.

– még börtönbüntetést is kaphatott az, aki egy hónapon belül háromszor megsérti az előírásokat –, ami átmenetileg segített ugyan a fertőzésszámok csökkentésében, de a nemzetgazdaságon is mély sebeket ejtett. Párizs már a harmadik hullám előtt is nagy reményeket fűzött az oltási kampányhoz, ami magában hordozta annak a lehetőségét, hogy nem lesz szükség több lezárásra. Ez eddig csak félig-meddig alakult így. Egyrészt Franciaországot is rosszul érintette az Európai Unió vakcinabeszerzési programjának kezdeti lassúsága, amin az sem segített sokat, hogy a francia Sanofi gyógyszergyár úgy lemaradt a vakcinafejlesztésben, mint a borravaló. Másrészt Frankhon lakossága hagyományosan szkeptikus a védőoltásokkal kapcsolatban, amit csak tovább erősítettek a korábbi kormányok katasztrofális oltási programjai is.

A Telegraph felidézi, hogy az 1990-es években indított, hepatitisz-B elleni oltási kampányban beoltottak közül több mint kétszáz franciánál azonosítottak sclerosis multiplexet, de az sem növelte az oltásokba vetett lakossági bizalmat, hogy a Sarkozy-kormány 2009-ben egymilliárd euró közpénzt égetett el a sertésinfluenza ellen fejlesztett védőoltások kifejlesztésére, amikre végül nem is volt szükség. Mindezek ellenére a francia felnőttek kétharmada már mindkét oltását felvette, az összlakosság átoltottsága pedig ötven százalék körül van. Bár ez nem számít kiemelkedően jó adatnak európai összehasonlításban, a problémát mégis inkább a lakosságnak az a nagyjából 20 százaléka okozza, akik egyáltalán nem hajlandók beoltatni magukat.

Ismerős helyzet

Az oltási program felpörgetése és a korlátozó intézkedések bevezetése-betartatása tehát egyáltalán nem egyszerű feladat, és ezt Macron és a párizsi kormány is jól tudja.

amire egyébként eddig is szükség volt, ha például moziba szeretett volna menni az ember. Az új szabályozás tényleg nem a szabadságszerető francia honpolgárok szája íze szerint való. Pass sanitaire-hez a legtöbb nyugat-európai országban alkalmazott logikához hasonlóan juthatnak a franciák: fel kell venni az oltást, esetleg negatív PCR- vagy pozitív antigén-tesztet kell tudni felmutatni. Annak érdekében, hogy minél többeket rávegyen az oltás beadatására, Párizs szeptembertől 49 euróra emeli az addig ingyenes PCR-tesztek árát, ráadásul azokat az egészségügyi dolgozókat is fizetetlen szabadságra küldi, akik a jövő hónap közepéig nem veszik fel legalább az első oltásukat.

Az új szabályozás, amit július végén fogadott el a nemzetgyűlés és az alkotmánybíróság is támogat, természetesen hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki az egész országban. Amíg Emmanuel

zsinórban négy hétvége óta százezrek vonulnak utcára országszerte a szigorodó szabályok – és a köztársasági elnök személye – ellen tiltakozva. Sokan nem is az oltásokat ellenzik, hanem azt, hogy a kormány ennyire be akar avatkozni a magánéletükbe és a személyes szabadságukba.

@emmanuelmacron

Répondre à @lolaclrvms

♬ son original - Emmanuel Macron

Emmanuel Macronnak persze ismerős lehet ez a helyzet, hiszen elnöksége elmúlt négy évében egymást érték a személye és politikája elleni tüntetések. Ugyan a leglátványosabb megmozdulásoknak, a sárgamellényes tüntetéseknek a koronavírus-járvány többé-kevésbé véget vetett, az elnökkel szembeni – tegyük hozzá: hagyományos – elégedetlenség még a COVID-19 ellenére sem csökkent számottevően, pedig a járvány Európa-szerte a legtöbb országban jelentősen megerősítette az épp hivatalban lévő kormányokat. Macron számára mindenesetre reménykeltő lehet, hogy az oltásellenes érzelmekre erőteljesen apelláló

Párizs mindenesetre nem csinált azonnali és teljes hátraarcot a tüntetések hatására. Miután mind a nemzetgyűlés, mind az alkotmánybíróság rábólintott a szigorításokra, Olivier Véran egészségügyi miniszterre maradt az utóvédharc: a tüntetések hatására a kormány a múlt héten úgy döntött, hogy tesz néhány engedményt a pass sanitaire-rel kapcsolatban, de azért csak módjával. A negatív PCR-tesztet bemutatók a korábbi 48 helyett 72 óráig kávézhatnak és vonatozhatnak szabadon, és hamarosan az egészségügyi szakszemélyzet felügyelete mellett elvégzett, negatív eredményű önteszteket is elismerik majd az igazolás kiadásakor. Apró engedmény, ahhoz pedig alighanem édeskevés, hogy elejét vegyék a további tüntetéseknek. Emmanuel Macronra tehát hosszú kétfrontos háború vár még – egyszerre a negyedik hullám és az oltásellenesség ellen.

A nyitóképen: az új korlátozó intézkedések és a pass sanitaire ellen tüntetnek Nantes-ban. Fotó: Estelle Ruiz / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP