Afganisztánban a tálib lázadók augusztusban harc nélkül elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a nemzetközi adományok elapadtak, és a megszokottnál jobban előtérbe került az afgán gazdaság segélyfüggősége. Emellett Afganisztán külföldi vagyonát is befagyasztották, miután a nemzetközi közösség egyelőre nem tudja eldönteni, hányadán áll az új tálib kormánnyal.
Az élelmiszerhelyzet – amelyet tovább rontott az éghajlatváltozás – a tálib hatalomátvétel előtt is válságos volt
„Előrejelzéseink a vártnál gyorsabban valósulnak meg” – hangsúlyozta Beasley. „Kabul gyorsabban elesett, mint ahogy vártuk, és a gazdasági összeomlás még annál is gyorsabban történik” – tette hozzá. Kiemelte: „fel kell szabadítani a befagyasztott alapokat az emberek túlélése érdekében”.
Sok afgán vagyontárgyainak eladására kényszerül, hogy élelmiszerhez juthasson, miután a tálibok nem tudnak fizetést adni az állami szférában dolgozóknak. Most először a városi közösségek hasonló mértékű élelmiszerválsággal szembesülnek, mint a vidékiek.
Afganisztán több milliárd dollárnyi értékű eszközt parkoltat az amerikai jegybanknál és európai központi bankoknál, de a pénzeket befagyasztották, miután a tálibok megdöntötték a korábbi afgán kormányt augusztusban.