Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A CDU összezuhant, ellenben újra a szabad demokraták lehetnek a királycsinálók Németországban, ahol a szocdemek Olaf Scholz vezetésével egyre esélyesebbek a Bundestag-választás megnyerésére.
Folytatódik a választás előtti hullámvasút a német politikában: az előző kancellárjelölti vitát követő „összecsapásra” majd csak ennek a hétnek a végén kerül sor – újdonságok mindenesetre azóta is akadnak. Összefoglalónk!
Egyértelmű a szociáldemokraták előnye
A múlt hét folyamán az INSA, a Yougov és a Forschungsgruppe Wahlen is közölt friss közvélemény-kutatási eredményeket. A mintavétel ezeknek a felméréseknek az esetében már a múlt vasárnapi kancellárjelölti vita után kezdődött, tehát a jelöltek tévés teljesítménye is befolyásolhatta a válaszokat.
A legkevesebb oka Armin Laschetnek, a kereszténydemokraták kancellárjelöltjének van a mosolygásra. Laschet valószínűleg már ezerszer megbánta, hogy jól láthatóan nevetgélt Frank-Walter Steinmeier árvízkárosultak előtt tartott beszéde közben, mert azóta folyamatos mélyrepülésben van a kampánya.
csupán a Forschungsgruppe Wahlen jósol valamivel többet, 22 százalékot Konrad Adenauer pártjának. Ez a legtöbb intézet esetében 1-2 százalékos csökkenést jelent a legutóbbi mintavétel óta – a szokásos, történelmi mélypontokra vonatkozó utalásokat ezúttal nem ejtjük el.
A Willy-Brandt-Hausban viszont nagy az öröm. A szociáldemokraták mindhárom intézetnél 25 százalékon állnak, ami viszont az elmúlt három-négy év legjobb eredménye. A legutóbbi mintavételek óta tehát két-három százalékkal biztosan növelni tudták támogatottságukat a szocdemek, és személyesen kancellárjelöltjük, Olaf Scholz is.
a zöldpárti Annalena Baerbock és Laschet személyes támogatottsága az egészen elkeserítő 14–18 százalékos tartományban mozog.
Az SPD sok választónál azzal is szerzett egy piros pontot a múlt héten, hogy vezető szociáldemokrata politikusok, mint például Saskia Esken társelnök is arra kezdtek utalgatni, hogy nem mindenáron szeretnék behozni a kormányba a szélsőbaloldali Die Linkét. Ez főként a párt mérsékeltebb baloldali támogatói számára lehet üdvözlendő hír.
Laschet fantasztikus nyolcasa
Habár eredetileg úgy volt, hogy Armin Laschet kampánya főként egyéni munka lesz majd – hangsúlyozandó, hogy a politikusnak nincs szüksége külső segítségre, mert önállóan is képes megállni a helyét –, már a múlt vasárnapi tévévita után bejelentették, hogy valamiféle csapatot mégiscsak összeválogattak a düsseldorfi miniszterelnök mögé. Mögé, ez nagyon fontos, hiszen hiába a hervasztó népszerűségi adatok,
főleg nem egy ilyen szorult helyzetben.
A pénteki napon bemutatott gárda, a „Zukunftsteam”, azaz kb. „jövőcsapat” legismertebb tagja kétségtelenül az a Friedrich Merz, aki néhány hónapja még maga is pártelnöki és kancellári ambíciókat dédelgetett, de végül alulmaradt a párton belül, és engedelmesen beállt Laschet mögé. Merz egyébként idén egyéniben is elindul a Bundestag-választáson. Az országosan politizáló politikusok közül Dorothee Bär digitalizációügyi államtitkár és Andreas Jung parlamenti frakcióvezető-helyettes fért be a Laschet-csapatba.
A cél természetesen a CDU-tábor további mobilizálása lenne, méghozzá a legrégibb CDU-s ösztönökre apellálva. „Kísérletezés helyett szakértők” – szól a Zukunftsteam jelmondata, utalva az 1957-es választási kampány CDU-jelszavára: „Semmi kísérletezés!”. Más kérdés, hogy arról a plakátról Konrad Adenauer nézett az egyszeri választóra, a párt pedig történetének legjobb eredményét elérve abszolút többséget szerzett a bonni parlamentben. Nos, ez most elég távolinak tűnik.
És mi újság az alsóházban?
Eddig viszonylag keveset foglalkoztunk a két másik párttal, amik meghatározók lehetnek a következő német kormánykoalíció szempontjából: az FDP-vel és a Die Linkével. Utóbbiról
– a jelenleg 7 százalék környékére mért szélsőbaloldali párt egy hipotetikus SPD–Zöldek–Linke-koalíció esetén nem is biztosítaná a szükséges többséget a kormányzati együttműködésnek. Arról nem is beszélve, hogy a választópolgárok jelentős része egyáltalán nem is látná szívesen a honeckeri állampárt túlélőszekciójából is verbuválódott Die Linkét a német kormányban, ahogy arra fentebb már utaltunk.
További csapás a pártnak, hogy nem sikerült megszabadulniuk egyik legismertebb botrányhős politikusuktól, Sahra Wagenknechttől, aki nemrég megjelent könyvében páros lábbal szállt bele a „lifestyle-baloldaliakba”, akik „arrogánsan a saját életmódjukat tartják a progresszív élet zsinórmértékének, és lenéznek másokat, akik más értékeket követnek és máshogy élnek”. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ilyen nézetek miatt még senkit sem lehet kizárni a Die Linkéből.
Érdekes viszont az FDP helyzete. A szabad demokraták a tavasz vége óta stabilan 10 százalék környékén állnak a közvélemény-kutatásokban, a legutóbbi mérések 13 százalék környékére hozták ki őket. Az FDP stabil erősödése már a klasszikus, háromosztatú német pártrendszer világában is megbízható indikátora volt annak, hogy valamelyik nagy néppárt, többnyire a CDU, valamit nagyon rosszul csinál. Most sincs másként.
Ez azt is megmagyarázza, hogy miért
A Christian Lindner vezette szabad demokraták afféle jolly jokerek lehetnek a szeptember végi választás utáni koalíciókeresések során. A felmérések jelenlegi állása szerint egy Németország- (CDU–SPD–FDP), egy jelzőlámpa- (SPD–FDP–Zöldek) és egy Jamaika-koalíciónak (CDU–Zöldek–FDP) is többsége lehetne a felálló Bundestagban.
Lindnerre tehát mindenki vigyáz, mint a hímes tojásra.
Ő meg „csak” annyit kér, hogy ne legyenek adóemelések – minden másban meg lehet egyezni.
És vigyáznak persze egymásra is: a német pártrendszer jellegéből nem következik az, hogy Annalena Baerbock élő adásban Armin Laschet torkának ugrik kétszázaléknyi szavazatért, mert akik ma még ellenfelek a választási küzdelemben, holnap már lehet, hogy koalíciós partnerek lesznek a Bundestagban.
A nyitóképen: Olaf Scholz egy kampányrendezvényen, Göttingenben. Fotó: JENS SCHLUETER / POOL / AFP