Ki lesz Németország kancellárja? A vezető jelöltek vitáztak!

Vasárnap este egy izgalmasnak szánt műsorral kedveskedett nézőinek a német RTL és az n-tv. A berlini stúdióba ugyanis meghívták a három legnépszerűbb párt, a kereszténydemokrata CDU, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek kancellárjelöltjeit, hogy alig egy hónappal a szeptemberi szövetségi választások előtt

Németország vezetésére az ősztől.

A vasárnap esti vita felvétele

A hármas összecsapást Olaf Scholz jelenlegi szövetségi pénzügyminiszter, a szociáldemokraták kancellárjelöltje várhatta a legnagyobb nyugalommal. Az egykori hamburgi szenátor ugyanis a maga higgadt, háttérbe húzódó stílusával egy ideje magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, már ami a legnépszerűbb kancellárjelölt személyét illeti. A németek ugyan nem közvetlenül választják a kormányfőjüket, de azért reménykeltő lehet a szocdemek számára, hogy ha lehetne, egy friss közvélemény-kutatás résztvevőinek 29 százaléka biztosan Scholzot választaná kancellárnak, míg a zöldpárti Annalena Baerbockra csak tizenhét, a kereszténydemokrata Armin Laschetre pedig csak tizennégy százalékuk szavazna. Igaz, negyven százalékuk meg egyikük neve mellé sem tenne ikszet.

Nagy reményekkel várhatta a vitát Armin Laschet is. A düsseldorfi miniszterelnöknek százalékokban kifejezve elég sokba került az, hogy a júliusi nagy nyugat-németországi árvizek idején, Steinmeier szövetségi elnök részvétnyilvánító beszéde közben láthatóan igen jól szórakozott – nem mintha a CDU-nak Laschet jelölése óta egyébként

Az aacheninek tehát mindenképpen kezdenie kellett magával valamit vasárnap, hogy meggyőzze a választókat, hogy az unalmas, közepesen ismert politikus figuráján kívül valami attraktívabbat is tud alakítani. Elöljáróban: önmagához képest egyáltalán nem szerepelt rosszul.

A tévévita a Zöldek társelnökének, Annalena Baerbocknak is jó lehetőség volt a visszatérésre. A hannoveri jelölése eredetileg nagyon jótékony hatással volt a párt népszerűségére, de az életrajza és a könyve körüli botrányok megmutatták, hogy korszellem és médiaszimpátia ide vagy oda, a kancellárjelöltség Baerbock számára sem sétagalopp.

de persze van még idő a voksolásig, és a közvélemény-kutatások is adhatnak csalóka eredményeket. Az izgalmas kérdés most az, hogy a párt hajlandó lenne-e koalícióra lépni a szélsőbaloldali Die Linkével, ha úgy alakulna, hogy az SPD, a Zöldek és a Die Linke részvételével vörös-vörös-zöld kormány alakulhatna Németországban – egy ilyen koalícióalkotás lehetőségét egyelőre a szocdemek sem zárták ki, noha többen, mint például Armin Laschet is, egyértelműen ezt várják tőlük, elvégre a CDU is kijelentette, hogy nem fog együtt kormányozni a radikális jobboldali AfD-vel.

Ilyen kulisszák előtt lényegében minden adott volt ahhoz, hogy vasárnap este egy érdekes tévévita bontakozzon ki a három kancellárjelölt között. A kétórás műsor felénél járva viszont akarva-akaratlanul is az volt az ember benyomása, hogy

A CDU-szimpatizánsoknak mindenképpen jó hír, hogy Armin Laschet a jelek szerint nem kíván beletörődni az egyre határozottabban körvonalazódó választási blamába: a vasárnapi vitán alkalmanként kifejezetten lendületesen és szenvedélyesen beszélt. Laschet persze nem showman, ezt kezdettől fogva tudtuk, mindenesetre úgy tűnik, megértette, hogy muszáj taktikát váltania, ha vissza szeretné édesgetni magához a kereszténydemokratáktól elkóborolt szavazókat.

Úgy tűnik, Annalena Baerbock is kezd visszatalálni a nyár előtti önmagához. Vasárnap este mindkét ellenfelénél lendületesebben lépett fel – alighanem valamiféle kommunikációs tréning elvégzése állhat a háttérben –, és bár lőtt néhány kapufát, összességében meggyőző teljesítményt nyújtott, kiváló alkancellár lehet belőle. Tegyük hozzá: Baerbocknak nem volt nehéz dolga, hiszen neki elég volt egy irányba, Armin Laschet felé lőnie. A Zöldek kancellárjelöltje persze oda-odaszúrt a szövetségi kormánynak és vele Olaf Scholznak is, de a legfontosabb céltáblája vasárnap a kereszténydemokraták jelöltje volt. Laschet egyébként jól állta a sarat,

de nagy leszámolás persze nem volt közöttük vasárnap.

A hatvanhárom éves Olaf Scholz a tőle megszokott, egyenletes teljesítményt nyújtotta vasárnap – a sokszor „Scholz-automatának” is nevezett szociáldemokrata politikus biztosan nem a lebilincselő retorikájával hódítja majd meg a választókat, de az átlagos német választó vélhetően nem is erre vágyik egy ideje. Scholz ügyesen beszélt arról, amiről szeretett volna – például, hogy pénzügyminisztersége ideje alatt jött csak el igazán a német hadsereg aranykora –, és ügyesen kikerülte azokat a témákat, amik kellemetlenek a számára – például, hogy koalícióra lépne-e a Die Linkével. Érthető: az SPD-től elég sok mérsékelt szavazót elriasztana az az egyáltalán nem valószínűtlen perspektíva, hogy a Scholzra leadott szavazatukkal esetleg egy olyan pártot is kormányra segítenének, akik a németországi lakhatási válságra hivatkozva több mint megértő állásponton vannak a lakásfoglalások és -államosítások kérdésében.

A kétórás műsor alatt sok fontos témát érintett a hármas, de akad néhány kérdés, amire nem jutott idő. Sokan

ami azért pikáns, mert a következő német kancellár lesz az, akinek a hivatali idejében a baby boomerek többsége nyugdíjba fog vonulni. A hazaihoz hasonlóan elég nehéz helyzetben lévő német nyugídjrendszer számára ez egy hatalmas kihívás, sőt egzisztenciális válság lesz, ennek ellenére nem vesztegettek rá túl sok időt vasárnap – a gendercsillagozás most fontosabb volt. Hasonlóan kevés szó esett a belbiztonságról is, ahol Laschet vélhetően jól exponálhatta volna magát.

A vasárnapit még két hasonló vita követi majd, de azok remélhetőleg valamivel izgalmasabbak lesznek majd. Az INSA intézet hétfőn közzétett közvélemény-kutatási eredményei szerint hasonló az erősorrend, mint a múlt héten, azonban az SPD előnye még látványosabb lett: most már a választók 25 százaléka szavazna rájuk, míg a CDU csak a szavazatok egyötödére számíthat. 16 és fél százalékon állnak a Zöldek; a szabad demokraták (FDP) pedig már 13,5%-on állnak. Tizenegy százalékon, vagyis körülbelül a négy évvel ezelőtti szinten áll az AfD, hét százaléka lehet a Die Linkének, tehát az „alsóházban” egyelőre nincsenek nagyobb átrendeződések.

nyitókép: Michael Kappeler / POOL / AFP