Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
A kül-és biztonságpolitikáért felelős EU-s képviselő szerint azért van erre szükség, hogy elkerüljük egy újabb migrációs és humanitárius válságot, és a nemzetközi terroristák visszatérését.
– jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, az EU-tagországok külügyminisztereivel az afganisztáni helyzetről folytatott rendkívüli tanácskozás utáni sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését.
Szerinte az EU jelenleg legfőképpen arra összpontosít, hogy garantálja a valamennyi uniós polgár, valamint az EU vagy a tagállamok képviseletében dolgozó helyi személyzet biztonságát és védelmét. „Az unió továbbá, különös figyelmet fordít azokra az afgánokra is, akiknek biztonsága most veszélybe kerülhet, mert együttműködtek a nyugati misszióval.
– jelentette ki, hozzátéve hogy az uniós országok eddig csaknem 400 vízumot adtak ki a tagállamokkal együttműködő afgánoknak és családtagjaiknak.
A katonai szerepvállalás egyik célja teljesült, de a modern állam megépítése nem
A főképviselő szerint, a nyugati katonai szerepvállalásnak Afganisztánban eredeti célja az volt, hogy harcoljon a 2001 szeptember 11-i terrortámadások elkövetői ellen, akik az országban kaptak menedéket. „A küldetés ezen része sikeres volt, viszont az cél, hogy modern államot építsünk nem volt az” – szögezte le. Hozzátette: „hatalmas mennyiségű forrást fektettünk a misszióba, de ennek ellenére sem sikerült ellenálló afgán nemzetet és hadsereget létrehozni”. Borrell arról is beszélt, hogy a nemzetközi közösség hibát követett el, arra vonatkozólag, hogy nem tudta felmérni a nemzetközi alakulatok erejét, így a tálibok nagyon rövid idő alatt elfoglalták majdnem egész Afganisztánt.
Az EU felfüggeszti a fejlesztési támogatásokat
A főképviselő bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a Afganisztánnak nyújtott fejlesztési támogatásokat, mivel az új vezetés csak akkor juthat hozzá a pénzforrásokhoz ha tiszteletben tartják nemzetközi kötelezettségeiket és az emberi jogokat. A humanitárius segítségnyújtás azonban folytatódni fog, sőt még fokozódhat is, tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült afgánokra, és a koronavírus-járvány okozta válságra. Az EU a 2021-2024-es időszakban eredetileg 1,2 milliárd eurót szánt a közép-ázsiai ország fejlesztési támogatására.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS/JOHANNA GERON / POOL