Innováció terén az oroszok leelőzték az ukránokat, és a Nyugat nagy részét
Kié az első huzalos drón? Amerikai? Nem, orosz, semmi sem tudja zavarni. Kié a Lancet? Orosz.
Újabb nagy lépés az ország űrkutatási programjában.
Kína csütörtökön fellőtte a világűrbe leendő állandó űrállomásának főmodulját, amelynek neve Tian-he, vagyis Mennyei Harmónia. A modult egy Hosszú Menetelés 5B nevű rakéta vitte fel a vencsangi űrközpontból, amely Hainan szigetén található.
Ez egy újabb nagy lépés az ország űrkutatási programjában, amelynek keretében az utóbbi hónapokban számos jelentős eredményt értek el.
Az állandó űrállomás létrehozásához a mostanival együtt 11 missziót kell teljesíteni, a jövő év végére pedig felküldik az állomásra az első háromtagú űrhajóscsoportot, amely immár hosszú ideig, hat hónapig fog ott-tartózkodni.
Éppen vasárnap jelentette be a kínai holdkutatási program egyik szakértője, hogy az ország a Csang'o-6 űrszondát 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat. A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében. A Csang'o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak. Ebben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson.
(MTI)
Címlapképen: A kilövés
Kép forrása: STR / AFP