Írországban többségben vannak az egyesülés hívei: 51 százalék válaszolta azt, hogy népszavazás esetén az ír sziget egyesítésére voksolna.
Az ír sziget lakóinak többsége szerint Észak-Írország 25 éven belül kiválik az Egyesült Királyságból és egyesül az Ír Köztársasággal. A BBC brit közszolgálati médiatársaság az ír sziget politikai megosztásának közelgő századik évfordulója alkalmából Észak-Írországban és Írországban is átfogó felmérést végeztetett a LucidTalk közvélemény-kutató céggel. A szerdán ismertetett eredmények szerint a határ két oldalán egyaránt többségben vannak azok, akik szerint tíz éven belül még nem várható Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesülése: Észak-Írországban 55 százalék, Írországban 59 százalék tartja ezt valószínűtlennek. Arra a kérdésre azonban, hogy véleményük szerint 25 év múlva mi lesz a helyzet, a felmérésbe bevont észak-írországiak 51 százaléka, az írországiak 54 százaléka úgy vélekedett, hogy Észak-Írország addigra elhagyja az Egyesült Királyságot és egyesül az Ír Köztársasággal.
V. György király 1921. június 22-én nyitotta meg Belfastban az első észak-írországi parlamentet
Az észak-írországi konfliktus rendezési folyamatát elindító 1998-as nagypénteki - hivatalos nevén belfasti - megállapodás azt írja elő, hogy az Ír Köztársaságban és Észak-Írországban is egyidejű népszavazást kell tartani az ír sziget egyesítéséről, ha a brit és az ír kormány egybehangzó megítélése szerint ennek a határ mindkét oldalán számottevő a társadalmi támogatottsága. Az azóta hatalmon volt brit kormányok azonban rendre úgy ítélték meg, hogy a referendum a közvélemény megoszlása alapján nem indokolt.
A BBC megbízásából elvégzett, szerdán ismertetett átfogó felmérés ezt a megítélést látszik alátámasztani. A közvélemény-kutatás szerint ugyanis Észak-Írországban – ahol a brit koronához nagyrészt hű protestáns lakosság többségben van – a válaszadók 49 százaléka azt mondta, hogy ha ma tartanának népszavazást, arra voksolna, hogy Észak-Írország maradjon az Egyesült Királyság része, és csak 43 százalék támogatná az egyesülést az Ír Köztársasággal. Írországban ugyanakkor többségben vannak az egyesülés hívei:
és mindössze 27 százalék szavazna arra, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságban maradjon. Az ír sziget megosztásáról, a független Írország és az Egyesült Királyságban maradó Észak-Írország létrehozásáról intézkedő, az ír függetlenségi háború lezárását célzó londoni parlamenti határozat 1921. május 3-án lépett életbe, és V. György király 1921. június 22-én nyitotta meg Belfastban az első észak-írországi parlamentet.
Felerősödtek Skócia függetlenségi törekvései is
A brit kormány ünnepi és megemlékező rendezvényekkel készül Észak-Írország megalakulásának századik évfordulójára, ám a BBC megbízásából készült felmérés szerint még az észak-írországi lakosságon belül is csak 40 százalék gondolja úgy, hogy az évforduló ünneplésre ad okot. A megkérdezett észak-írországiak 76 százaléka ugyanakkor egyetért azzal a megállapítással, hogy az Észak-Írország státusa feletti viszály továbbra is rendezetlen és nem lehet kizárni az erőszakcselekmények kiújulását sem. Ugyanezekkel a megállapításokkal az Ír Köztársaságban elvégzett egyidejű felmérés résztvevőinek 87 százaléka értett egyet.
A referendumon az Egyesült Királyság teljes lakosságának szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, Észak-Írországban azonban a szavazók 55,8 százaléka a további EU-tagságra szavazott.
Az EU-népszavazás óta rendkívüli mértékben felerősödtek Skócia függetlenségi törekvései is, miután a skót választók 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja. A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt irányította skót kormány már több gyakorlati jogi lépést tett az újabb függetlenségi népszavazás előkészítésére, jóllehet a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány jelenleg nem hajlandó ehhez hozzájárulni. Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a skót választók 55 százaléka még az elszakadás ellen voksolt.
(MTI)
Fotó: A felfestett útjel és az aszfalt minőségének változása jelzi a határt Írország (b) és Észak-Írország (j) között Newry közelében 2019. március 3-án.MTI/EPA/Neil Hall
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Őszintén vallott a magyar válogatott játékosa.
Még az érintett férfi sem számított ekkora érdeklődésre.
Egy új törvényjavaslattal újra összehangolnák a brit és az uniós jogot.
Nem hallgatnak az Európai Bizottság elnökére.
Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai egyre gyakrabban fogalmaznak meg mind élesebb bírálatokat a Brexittel kapcsolatban.
A Guardian szerint 2025 lehet az utolsó év, amelyben a jól ismert kétpárti felosztás határozza meg a szigetország életét.
Egy ponton már abba akarta hagyni, ehelyett most a gólkirályi címért küzd, berobbant a válogatottba, és még a Fradi is vinné...
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
