A katonai junta vezetője, Ming Aung Hliang tábornok „szabad és tisztességes választásokat” ígér.
Legalább 114 tüntető vesztette életét szombaton Mianmarban a katonai puccs elleni, majdnem két hónapja tartó tüntetések újabb megmozdulásain – jelentette a Myanmar Now hírportál. Közben a fegyveres erők napja alkalmából tartott tévébeszédében a juntát vezető tábornok ismét szabad választásokat ígért.
A Myanmar Now hírportál összesítése szerint szombaton Rangunban, Mandalayban és más városokban is megjelentek tüntetők, akik szinte naponta tiltakoznak a február 1-jei puccs óta, amely leváltotta Aung Szan Szú Kji megválasztott vezetőt. Az indokínai ország második legnépesebb városában, Mandalayban 13 tüntetőt öltek meg a katonák, akiket azért vezényeltek ki, hogy elfojtsák a tiltakozásokat. A közeli Sagaing régióból 9 halálos áldozatot jelentettek, míg a gazdasági fővárosból, Rangunból hetet. A hírportál által összesített halottak között van egy ötéves kisfiú is. Egy egyéves gyereket a szemén talált el egy gumilövedék.
Szombaton haltak meg legtöbben a február eleji katonai puccs óta tartó tiltakozásokon. Előző nap az állami tévé útján
Szombaton a katonai junta vezetője, Ming Aung Hliang tábornok a fegyveres erők napja alkalmából tartott tévébeszédében ismételten ígéretet tett rá, hogy „szabad és tisztességes választásokat” tartanak majd, és ezzel visszatérnek a demokráciához Mianmarban, de ahogy a korábbi hasonló ígéreteknél, ezúttal sem bocsátkozott részletekbe.
Előzőleg az ünnep alkalmából tartott katonai felvonuláson a tábornok „igaz barátként” méltatta Oroszországot, amely Alekszandr Fomin helyettes védelmi minisztert küldte az eseményre. A katonai rezsim számára fontos, hogy maga mellett tudja az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagját, Oroszországot és Kínát. Megfigyelők Peking támogatásaként értékelik, hogy a kínai kormány nyilvánosan nem bírálta sem a puccsot, sem az azt követő fejleményeket az egykori Burmában.
Mianmari harci repülőgépek szombaton légicsapásokat mértek egy falura a thaiföldi határ közelében, amely a karen etnikai kisebbséghez tartozó fegyveres csoport ellenőrizte területen fekszik. Legalább két ember meghalt – közölte egy civil csoport. Előzőleg a Karen Nemzeti Unió nevű lázadó szervezet azt közölte, hogy elfoglaltak egy katonai állást a thai határ közelében, megöltek 10 embert – köztük egy alezredest – és elvesztették egyik harcosukat.
Az 53,3 milliós mianmari lakosság 7 százalékát kitevő karen kisebbség nagyobb autonómiára törekvő fegyveresei több mint hetven éve folytatnak gerillaháborút az ország keleti őserdeiben, de számos városi, robbantásos merényletet is elkövettek. Harcukat egy évvel a volt brit gyarmat függetlenségének kikiáltása után, 1949-ben kezdték meg, támadásaikban több ezer ember vesztette életét.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Három aktivista felmászott a Brandenburgi kapura, amelyre transzparenst is kifüggesztettek.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Gaál Csaba Németországban élő sebész főorvos arra igyekezett választ adni, mi az orvostudomány jelenlegi álláspontja a fenti esetben.
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
