Egyetlen ősholdjának kettétöréséből jöhetett létre a Mars két holdja, a Phobos (félelem) és a Deimos (rettegés) – állapították meg zürichi tudósok számítógépes szimulációkkal végzett vizsgálatok alapján.
A két holdról eddig úgy vélték formájuk és méretük alapján, hogy a Mars vonzáskörzetébe került két aszteroidáról van szó. De az a tény, hogy az anyabolygó körül annak egyenlítői síkjánál kör alakban keringenek, e teória ellen szólt. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói Amirhossein Bagheri vezetésével számítógépes szimulációkat végeztek és ezek alapján egész másképpen vázolták fel a két hold történetét: eszerint a Phobos és a Deimos egy szétdarabolódott őshold maradványai.
Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be. Emellett azt is megállapították, hogy
vagy a bolygó gravitációs ereje miatt széttöredezik.
Az 1877-ben felfedezett holdak alakja két krumplira emlékeztet, átmérőjük 22, illetve 12 kilométer, tehát a Földet kísérő Holdhoz képest aprók. A tudósok a szimulációk révén arra jöttek rá, hogy a porózus anyagból álló holdak útvonalai a múltban keresztezték egymást. „Vagyis a holdak nagy valószínűséggel ugyanazon a helyen voltak, tehát ugyanaz az eredetük” – mondta Amir Khan, az ETH geofizikusa.
A két hold születési ideje, tehát amikor egy nagyobb kőszikla a több milliárd éves ősholdat két részre szakította, a szimulációk szerint 1-2,7 milliárd éve lehetett. „A pontos időpont a Phobos és Deimos fizikai tulajdonságaitól függ” – mondta Bagheri. A tervek szerint 2025-ben egy japán űrszonda kőzetmintákat fog gyűjteni a Phobosról, amitől a kutatók azt remélik, hogy a gyűjtött adatokkal finomíthatják számításaikat.
(MTI)
Fotó: TOKYO INSTITUTE OF TECHNOLOGY
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Nyolc hónap után ismét magyar földre lépett Kapu Tibor, a HUNOR-program első kutatóűrhajósa.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
Raskó György is elszólta magát.
„Ebbe belerokkan ez a szerencsétlen ország” – véli a Republikon Intézet vezetője.
