– tette hozzá Sassoli. A fehérorosz demokratikus ellenzéket a Koordinációs Tanács képviseli, amelyet Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető mellett több más politikai és civil szereplő hozott létre.
Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Aljakszandr Lukasenka ellen, aki a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg az augusztus 9-i elnökválasztáson. A fehérorosz ellenzék szerint a voksolást elcsalták, és a nemzetközi közösség több tagja sem ismeri el annak eredményét. A megmozdulásokon többen meghaltak, megsebesültek és ezreket őrizetbe vettek. A Lukasenkával szemben a hivatalos választási adatok szerint alulmaradt elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült.
A Szaharov-díj idei jelöltjei között volt Nadzsíb Músza Mikael, Moszul érseke, aki amikor az Iszlám Állam nevű terrorszervezet 2014 augusztusában elfoglalta Moszult, a keresztények Kurdisztánba menekítéséről gondoskodott. Valamint a Guapinol nevű, környezetvédelmi aktivistákból álló hondurasi csoport, amelynek tagjait azért börtönözték be, mert békés tiltakozó tüntetést szerveztek egy bányavállalat ellen.
A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díjhoz 50 ezer euró (mintegy 18 millió forint) jutalom jár.
(MTI)