A bölcsészek és a társadalomtudósok körében hovatovább divat, hogy nem értenek a matematikához és alapvető természettudományos ismereteik is igen hiányosak – állítja az amerikai elméleti fizikus a Metazin szemléje szerint. A fizikus attól tart, hogy nőni fog az elitellenesség és közbizalmatlanság, ha még a művelt elit is hitkérdésnek tekinti az egzakt tudomány megállapításait. „Sikknek számít azzal a kifogással felmenteni magunkat a gondolkozás terhe alól, hogy nem áll rá az agyunk a természettudományra. Azt bezzeg nem fogadnánk el ilyen könnyen, ha valaki Shakespeare-rel vagy a holokauszttal kapcsolatban hivatkozna ilyesmire” – írja Lawrence M. Krauss elméleti fizikus a Quillette-ben.
A Neokohn megírta: Krauss igazán mindent elkövetett annak érdekében, hogy a bölcsészhallgatókat megismertesse a természettudomány alapvetéseivel: már a nyolcvanas években „Fizika – költőknek” címmel tartott órát a Yale Egyetemen. Saját bevallása szerint nem sok sikerrel. A kudarcot alapvető természettudományos, sőt matematikai ismereteik hiányával magyarázza: a saját szakterületükön minden bizonnyal kitűnő hallgatók jelentős része a millió és a milliárd között sem nagyon tudott különbséget tenni.
Nem értenek hozzá, de hisznek benne
Ráadásul sokan mintha még büszkék is lettek volna rá, hogy az alapvető matematikai és természettudományos fogalmakat sem értik – folytatja Krauss. Hangsúlyozta: mindez persze abban nem gátolta meg őket, hogy habozás nélkül állást foglaljanak fontos tudományos kérdésekben, például a klímaváltozással kapcsolatban. A legtöbben úgy fogalmaztak, hogy nem értenek a kérdéshez, de hisznek a klímaváltozásban, ami Krauss szerint ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai nézeteiknek megfelelő álláspontot szajkózták, a tények számbavételének pedig minden igényét feladták. És persze mivel hitkérdésről van szó, nem is nagyon van lehetőség érdemi vitára: már azt is kiátkozzák, aki kérdezni mer – írta meg a Neokohn.
(Neokohn, Metazin)