Rá sem ismernek a hegyi-karabahi Agdára a 30 év után visszatérő azeriek

November 20-án megkezdődött a második hegyi-karabahi régió, Kelbecer átadása is – írja a Euronews. Az távozó örmény lakosság minden értékét próbálja magával vinni. Amit nem tudnak elszállítani azt gyakran megsemmisítik, a házaikat felgyújtják, sőt még a fákat is kivágják, hogy ne kerülhessen az azeriek kezére.

„Huszonöt évig éltünk itt, felépítettük a házunkat, és most nagyon nehéz szívvel megyünk el, nehezen hagyjuk el a falut, ahol a gyerekeink felnőttek és iskolába jártak” – nyilatkozta egy örmény férfi, Grigorij Grigorjan az AFP hírügynökségnek.

Visszatérnek az azeri menekültek

A helyükre visszatérnek a kilencvenes években elmenekült azeri családok. A régió központjába, Agdamba visszatérők szerint a városban már semmi sem olyan, mint volt.

„Ott volt az egyes számú középiskola, oda jártam tíz évig” – mutatta Kajal Agajev az Euronewsnak. A férfi még a '90-es évekbem menekült el a családjával a városból.

„Itt volt a közszolgáltatások irodája, a Musevi utcán, de most rá sem lehet ismerni. Senki nem találja az utcát, ahol lakott. Ilyenek az örmények, ha valaki még nem tudná” – nyomatékosított.

Műemlékek

A város romjai között még áll, bár rossz állapotban Agdam azeri közösségének legfontosabb épülete, a mecset. Az azeri katonák elmondása szerint az örmények magtárnak használták az épületet, amelyet kitakarítottak, és 28 év után újra imát tartottak a falai között.

Kelbecer átvételével a 12. századból származó dadivanki monostor is a zömében muszlimok lakta Azerbajdzsán kezére került. A monostor kiemelten fontos helyszín az örmény apostoli ortodox egyház számára. Ilham Aliyev azeri elnök egyik televíziós beszédében azt ígérte, hogy megőrzi az átvett területeken található vallási és történelmi műemlékeket.
 

(MTI/Euronews)