Várhelyi: Továbbra is kihívást jelent a jogállamisági előrelépés a Nyugat-Balkánon

A Nyugat-Balkán országaiban az elvárt eredmények messze elmaradnak az uniós tagsági követelményektől, Törökország pedig távolodott az Európai Uniótól, ugyanis jelentős visszaesés történt a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén – közölte az Európai Bizottság kedden. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos az Európai Bizottságnak a nyugat-balkáni partnerországokban és Törökországban végrehajtott reformok értékelését ismertető éves jelentésének bemutatásakor elmondta, az Európai Bizottság értékelése részletesen bemutatja, hol tartanak az egyes országok a reformjaik végrehajtásában, továbbá egyértelműbb iránymutatást és ajánlásokat fogalmaz meg a következő lépésekkel kapcsolatban. Az ezzel párhuzamosan közzétett gazdasági és beruházási terv célja a régió hosszú távú fellendülésének ösztönzése, valamint az unióhoz való gazdasági közelítésének felgyorsítása – közölte.

Tájékoztatott arról is, hogy az EU 160 millió euró (mintegy 57,2 milliárd forint) makroszintű pénzügyi támogatást folyósít három nyugat-balkáni partnerország, 50 millió eurót Koszovó, 30 millió euró Montenegró és 80 millió eurót Észak-Macedónia számára – közölte Várhelyi Olivér. Az uniós bizottság értékelése a Nyugat-Balkán országaira nézve azt állapította meg, hogy továbbra is kihívást jelent az, hogy a térség hiteles előrelépést tegyen a jogállamiság területén. Nem mutatkozik kellő elkötelezettség az igazságszolgáltatás függetlenségének alapelve iránt. A korrupció elleni küzdelem haladása összességében lelassult, és a legtöbb partnernél az eredmények messze elmaradnak a tagsági követelményektől. A véleménynyilvánítás szabadsága és a médiapluralizmus terén tavaly minden korábbinál csekélyebb előrelépés történt.

EB: Jelentős a visszaesés a törökországi alapvető jogok területén

A bizottság ugyanakkor megerősítette, hogy Albánia és Észak-Macedónia előrelépéseket ért el a szükséges reformok végrehajtása terén. Bosznia-Hercegovinának az uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben szereplő kulcsfontosságú prioritásokkal kellene foglalkoznia. Koszovóban korlátozott előrelépés történt az unióval kapcsolatos reformok megvalósítása terén, és fontos, hogy a koszovói hatóságok megkettőzzék az EU felé vezető út követése érdekében tett erőfeszítéseiket, többek között a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén. Az értékelés Törökországgal összefüggésben azt állapította meg, hogy az ország tovább távolodott az Európai Uniótól. Jelentős visszaesés történt a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén.

Az Európai Bizottság korábbi uniós tanácsi következtetésekre emlékeztetett, amelyek szerint a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások megrekedtek, és egyetlen további fejezet megnyitását vagy lezárását sem lehet fontolóra venni. A jelentés megerősítette, hogy az értékelés alapjául szolgáló tények változatlanul fennállnak annak ellenére, hogy a kormány ismételten elkötelezte magát az uniós csatlakozás célkitűzése mellett. Márciusban a görög-török határon történt eseményekkel kapcsolatos aggályok ellenére folytatódott Törökországgal a párbeszéd és az együttműködés, különösen a migrációval kapcsolatos kihívások kezelése terén. A jelentés azt is ismertette, miként folytat Törökország a közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott uniós prioritásokkal ellentétes külpolitikát.

Montenegróval 2012 óta, Szerbiával 2014 óta, Törökországgal 2005 óta folynak csatlakozási tárgyalások. 2020 márciusában a tagállamok úgy határoztak, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Bosznia-Hercegovina, amely uniós csatlakozási kérelmét 2016 februárjában nyújtotta be, valamint Koszovó, amelynek esetében a stabilizációs és társulási megállapodás 2016 áprilisában lépett hatályba, potenciális tagjelöltek.

(MTI)