A Bákó megyei Darmanesti önkormányzata román-magyar konfliktust idézett elő azzal, hogy 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy évvel ezelőtt a román hadsereg napján kitüntetéseket adtak át a temetőfoglalóknak. A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, a területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a romániai bíróságokon. Ezek közül egyben született eddig jogerős ítélet: október elején a Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerősen elutasította Darmanesti város arra irányuló keresetét,
hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvölgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a neveit a vasárnapi megemlékezésen is felolvasták. A román tárca szerint a temetőben 11 román katona nyugszik. A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azonban tavaly olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a románnak tekintett katonák közül is öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadsereg szolgálatában állt.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Veres Nándor