A nullás díjszabás tilalma a mobilinterneten

"A nullás díjszabás (zero-rating) legegyszerűbb definíciója szerint az internetszolgáltatóknak egy olyan üzleti gyakorlata, amely bizonyos tartalmakat kivesz az ügyfeleik által fizetendő adatmennyiség-alapú árból. Nullás díjszabásnak számít tehát az az elterjedt megoldás is, amikor bizonyos forrásokból származó tartalom nem számít bele az ügyfél havi adatkorlátjába.

A gyakorlat ellenzői szerint e pozitív diszkrimináció sérti a hálózatsemlegesség elvét, melynek értelmében az átvitelt biztosító internethozzáférés-szolgáltatók nem szólhatnak bele abba, hogy a hálózatukon milyen tartalmak jutnak el a felhasználókhoz."

(...)

"Az Európai Unióban – hosszas vita után – rendeleti úton került kimondásra a hálózatsemlegesség elve 2015-ben (TSM rendelet). A rendelet előkészítése során a legnagyobb vita arról alakult ki, hogy vajon tiltani kell-e a zero rating kereskedelmi gyakorlatát. A tiltás mellett állt ki Szlovénia és Hollandia, ahol korábban – szembe menve az európai fősodorral – törvényben szabályozták a hálózatsemlegesség kérdését, tiltva a nullás díjszabású ajánlatokat. Számukra visszalépés lett volna, ha az Európai Unió rendeletében (mely „felülírja” nemzeti jogszabályukat) megengedné a nullás díjszabást. Az egyértelmű tiltás mellett volt az Európai Parlament is, mert a leginkább elkötelezett híve volt a hálózatsemlegesség kiterjesztő szabályozásának. Ezzel szemben a nagyobb tagállamok, köztük az Egyesült Királyság nem támogatták a nullás díjszabás egyértelmű tiltását, sőt általában a hálózatsemlegesség szabályozását."

(...)

"A hazai szabályozóhatóság, az NMHH két ügyben is kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat.  Az ügyet elsőfokon tárgyaló Fővárosi Törvényszék – érzékelve a rendelet ellentmondásait – az Európai Unió Bíróságához fordult, kérve az uniós jog értelmezését.

A Bíróság a 2020. szeptember 15-én hozott ítéletében – ellentmondva a BEREC megengedőbb értelmezésével szemben – egyértelműen kimondta, hogy a zero rating jellegű kereskedelmi gyakorlat ellentétes a TSM rendelet szabályaival, ugyanis ezen csomagok korlátozzák a végfelhasználók jogainak gyakorlását [3. cikk (2) bek.], valamint ellentétesek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt általános diszkriminációs tilalommal is, lévén nem műszaki, hanem kereskedelmi megfontolásokon alapulnak."

(...)

"Az ítélet álláspontom szerint két szempontból rendkívüli jelentőségű. Először is egy olyan szolgáltatástípust mondott ki jogsértőnek a bíróság, melyet széleskörűen alkalmaznak az európai mobilszolgáltatók, akik most üzletpolitikájuk azonnali felülvizsgálatára kényszerülnek. Másrészről pedig az ítélet egyértelműen rámutatott a BEREC és más hasonló jogalkalmazói testületek által kibocsájtott iránymutatások jogforrási értékére: a Bíróság nem csupán negligálta a BEREC 2016-os iránymutatását, de attól szigorúbb értelmezését adta a TSM rendelet hálózatsemlegességre vonatkozó szabályainak. Mindez azért bír fontos következményekkel, mert a BEREC iránymutatásai mindeddig igazodási pontként szolgáltak a piac és a szabályozók számára."